Gyakran ismételt kérdések

A 4G azaz a negyedik generációs vezeték nélküli hálózat a harmadik generációs HSDPA utódja. A különbség számottevő a sebesség, vagyis az adatátvitel szempontjából, hiszen a 4G (LTE) elméleti szinten közel 326 Mbit/s sebességre képes. Korábban már írtam a mobilinternetről röviden, ezért most a technikai részével nem foglalkoznék, egy másfajta jelenségről szeretnék írni.

Nehéz hátrányokról beszélni, hiszen hihetetlen gyors netezést tesz lehetővé ez a kapcsolódási forma, ami a mobil, tablet és számítógép esetében is maximális kényelmet biztosít. A sebesség pedig sokat számít és ezt volt szerencsém megtapasztalni, hiszen végre beszereztem egy 4G-re képes okostelefont.

Javarészt Budapesten netezek, és itt lényegében 100%-os a lefedettség, vadászom a szürke zónákat, de eddig még nem találtam olyan pontot, ahol nincs LTE felirat. Persze azt nem állítom, hogy teljes térerővel, de nálam ez nem mérvadó, hiszen így is, úgy is a maximális sebességet kapom (díjcsomagom miatt). A használata mindenképp furcsa, hiszen az oldalak betöltésére nem kell órákat várni, másodpercek alatt megvan, illetve a letöltés is száguld - bár szerintem utóbbi irreleváns, hiszen ki az aki mobilinternet terhére tölt le applikációkat. Nincs akadás, tiszta a jelvétel, ami magával vonz több negatív hatást is, amivel nem számoltam, és szerintem sokan nem számolnak. Utóbbiról szeretnék írni, hogy senkit ne érjen váratlanul.

A megnövekedett sebesség azt jelenti, hogy nagyobb adatforgalmat tudunk generálni. Mint arról korábban írtam, hazánkban főleg adatcsomagokat lehet vásárolni (előfizetni), tehát bizonyos adatmennyiséget tudunk egy hónapban felhasználni, ha a keretet túllépjük, a szolgáltatók drasztikusan csökkentik a sávszélességet, azaz az LTE pozitív hatásai már nem érvényesülhetnek.

Korábban a "hagyományos internetelérésre" körülbelül 250 MB (megabájt) adatfogalmat használtam, nem vagyok nagyétkű böngészés és navigációra használom főként az internetet (és persze Viber). Bevallom őszintén nem számoltam az LTE által nyújtott sebességgyarapodással, vagyis azzal, hogy megváltoznak az internetezési szokásaim. Utóbbi nagyon fontos, hiszen nem csak én járhatok így, tehát a módosult szokások lényegesen befolyásolják az adatforgalmat, azaz a költségeket.

Mi az összefüggés?

Kétségtelen tény, hogy az elektronikus világ fejlődik, és ebbe beletartozik az e-könyvolvasó is. A hagyományos könyvek és az e-bookokat összehasonlítani szerintem könnyű, de a kérdés továbbra is az, hogy megéri-e váltani, érdemes-e beruházni egy új technikai eszközre. Összeszedtem néhány érvet és ellenérvet az e-könyvolvasókkal szemben.

A könyv megfogható, lapozható, van egy kultusza, szokások társulnak az olvasásuk mellé, ellenben sok helyet foglalnak illetve drágábbak, mint az elektronikus változat. Az e-bookok könnyűek, mobilisek, akár több száz könyv elfér egy modellben, viszont a hosszú üzemidő dacára energiát igényelnek, ráadásul egy teljesen más érzést generálnak, mint a hagyományos társuk és az a tény sem elhanyagolható, hogy valamilyen szinten kell hozzá egyfajta hozzáértés a számítástechnikához.

A két érzés nem ugyanaz, olyasmi mint az elektromos cigi és rendes cigi viszonya - persze ez egy eléggé lesarkított példa. Az igazi könyvszeretőket átszoktatni az elektronikus változatra nem mondom, hogy lehetetlen, de azért nem könnyű feladat. A könyvek jól mutatnak a polcon, többkötetes kiadásnál gyűjthetőek és a polcról bármikor leemelhetőek, az e-könyv ugyanezt az élményt nem tudja biztosítani, ráadásul a hagyományos lapozás hiánya kifejezetten negatív élményt kelt.

Az e-könyvolvasók mellett szól a sokrétű felhasználás, azaz a hagyományos értelembevett könyvolvasó mellett számtalan hasznos lehetőséget kínál, hiszen egyéb tartalmakat is képes megjeleníteni legyen szó újságról vagy egy tanulmányról, a lényeg a digitális kialakítás. A pozitívumok mellé sorolnám a több könyv egyidejű tárolását is (akár több százról is beszélhetünk), bár ezt az igazi könyvszeretők erősen vitatják.

A Word szövegszerkesztő program alapjaival és a "stílusokkal" az előző bejegyzésekben foglalkoztam, a cikksorozatot folytatva ma a táblázatkészítés fontosabb pontjait fogom bemutatni a szokásos egyszerű és érthető leírással.

A Wordben nem csak a hagyományos értelembe vett táblázatok - nyers adatfelsorolás - esetében érdemes táblázatot készíteni, tartalmuk szinte bármi lehet, viszont az Excel-el ellentétben itt nem lehet műveleteket végrehajtatni - függvényeket megadni (erről egy későbbi bejegyzésben majd írok még). Hasznos és egyben kényelmes táblázatot készíteni képek beszúrásánál is, de rövid felsorolásnál az egymás mellé való elhelyezésnél is remek megjelenést kínál.

Fontos megjegyezni az eltérő elnevezéseket, mivel szerkesztésnél fontos, hogy tudjuk mit kell módosítanunk ahhoz, hogy az általunk elvárt megjelenés készüljön el. A táblázat a teljes táblázatot jelenti, azaz szerkesztésével az egész terület módosul. A sor és oszlop értelemszerűen a sorokat és oszlopokat jelöli, főleg törlésnél és kiemelésnél fontos. A cellák (vagy cella) az adott táblázaton belüli szegélyekkel elválasztott terület (több esetén cellák) a "rubrikák" szerkesztésével felülírható a táblázat alapbeállításai ezáltal, egy másfajta megjelenés készíthető egy adott szakaszra, alapesetben mindig cellákat szerkesztünk.

Táblázatot a beszúrás [1] menüpont alatt hozhatunk létre. A beillesztésre két egyszerű lehetőség is adott, vagy használjuk a felső "kijelölős" megoldást [2] vagy a táblázat beszúrása… [3] résznél számadatokkal adjuk meg, hogy hány cellát szeretnénk létrehozni. Alapvetően a teljes lap terjedelmében szétosztja a szélességet az oszlopok függvényében arányosan, de ez később módosítható.

Gondolom, senkinek sem mondok azzal újat, hogy a mai gyártók termékei nem örökéletűek, másodlagos szempont az élettartam ezért nem is készülnek tartós készülékek. Persze utóbbi érthető, hiszen a gyártóknak nem érdekük az "örökélet", a mesterséges fogyasztásgenerálás sokkal kifizetőbb a számukra - nekünk meg bosszantó. A különböző technikai eszközök ezen a téren kimagasló értékromlással bírnak és az árukat tekintve azért ez egy kicsit dühítő.

A legmodernebb eszközök még jó esetben sem tekinthetőek "jó befektetésnek", hiszen értékromlásuk a kocsikkal vetekszik, persze arányosítva. A mobilok és tabletek elértéktelenedése hihetetlen gyors, de a notebookok is határozottan vesztenek az eredeti értékükből. A különböző "okos" tévék esetében viszonylag jobb a helyzet, de azért itt sem számolhatunk a régi televíziók hosszú élettartalmával.

Nem akarok vitát kezdeményezni a prémiumtermékek árazásával kapcsolatban, de azért többnyire megállapítható, hogy ezek a termékek valamivel jobban tartják az értéküket, legalábbis lassabb az értékromlásuk, mint egy közép illetve alsókategóriás kütyü esetében. Persze a technika fejlődése azért itt is közrejátszik, hiszen nem feltétlenül éri meg egy drága prémiumkészüléket vásárolni, mivel tudás szinten gyorsan veszít az értékéből.

Az Androidos készülékeknél én még sohasem találkoztam jól működő gyári fájlkezelő programmal, pedig az alapfunkciókhoz elengedhetetlen egy megfelelő applikáció. Sokat keresgéltem, számtalan programot kipróbáltam, de mindegyiknél volt valamilyen probléma mindaddig, amíg nem találtam rá a számítógépekből jól ismert Total Commander-re. Letisztult felülete és könnyed kezelhetősége mellett stabil applikáció, nem elhanyagolható az a tény sem, hogy ingyenesen letölthető.

Világ életemben utáltam és ezáltal nem használtam a PC-s verziót ezért is furcsa, hogy az Android világában ennyire megszerettem. Utóbbihoz nagymértékben hozzájárult a stabil működés, hiszen senki sem szereti a folyton megálló illetve lefagyó programokat. Amint azt már említettem a letisztult felülete nagy segítség - még a kezdőknek is - hiszen könnyen megtalálható minden funkció, vagyis a fájlok másolása, létrehozása, áthelyezése, törlése, megnyitása (stb.).

A Total Commander a jól ismert dupla ablakos kinézetet kínálja, két felületen dolgozhatunk, ami nagymértékben könnyíti és gyorsítja a fájlokkal való műveleteket, hiszen eltérő mappák nyithatóak meg a két részen. Alapesetben a duplaablak csak széles kijelzőn látható (pl.: tablet vagy elfordított mobil), de az egyablakos megjelenítésnél is könnyen váltható a két rész között (felső nyilakkal).