Gyakran ismételt kérdések

A mindenki által szeretett és használt Word helyesírás ellenőrzője inkább vicces, mintsem hasznos. Hamis illúziót kelt, hiszen a felhasználó azt hiheti, hogy a helyesírási hibákat megfelelően javítja, de a valóság mást mutat. Alapvető hibákat nem jelez, viszont helyes leírásokat rendre aláhúz és hibásnak jelöl, ez egy baráti levélnél még belefér, de egy komoly üzleti levélnél illetve fontos dokumentumnál hatalmas probléma. Mondanom sem kell, hogy nekem, mint bloggernek is rengeteg fejfájást okoz, mivel a kütyüs "szakzsargont" nem ismeri, viszont a betűkihagyásokat rendre nem jelzi, ami kellemetlen, hiszen az olvasók jogosan várják el a helyes leírást.

Milyen megoldás létezik?

A helyesírási hibák kiszűrésére kell egy alapképzés, hogy legalább érezzük, valami nem stimmel. A Word hibás jelzése nem feltétlenül pontos, ezért érdemes ellenőrizni. Jómagam az MTA helyesírás ellenőrzőjét használom, amellyel bár csak egy-egy szót ellenőrizhetünk, mégis kiváló segítséget nyújt. Hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete készítette a weboldalt és számtalan segítséget nyújt. Egy-egy szóról eldönthetjük, hogy külön vagy egybe kell-e írni, megállapíthatjuk, hogy a szavunk helyes vagy helytelen, de névkereső és elválasztás funkciója is van.

A napokban gondolkodtam el azon, hogy vajon Magyarországon mennyit telefonálunk, de pontos adat nélkül nehéz lett volna erről egy érdekes cikket készíteni. Teljesen véletlenül tegnap a Telekom sajtóközleménye pont erről szólt, illetve a GSM 20. évfordulójáról. Mivel szerintem keveset tudunk erről a területről, ezért a mai bejegyzésben a telefonos szokásainkról fogok írni.

Korábban a táskaméretű telefonok több mint 4 kg-os tömegüket nem mondanám mobiltelefonnak, inkább egy jó edzőtársnak. Magyarországon 1989. december 4-én a Westel Rádiótelefon Kft. megalakulásával kezdődött el a rádiótelefon szolgáltatás, amely eredetileg 450 MHz frekvenciatartományra volt tervezve NMT (Nordic Mobile Telephony) rendszerre.

A digitális alapokon nyugvó GSM rendszer bevezetése elsőként a Pannon GSM nevéhez fűződik 1994. március 26-án indult el, a Westel 900 kicsit lemaradva március 31-én vezette be. Az analóg NMT 450-hez képest a GSM jobb minőségű beszédkódolást, nagyobb hálózati kapacitást és világméretű roming lehetőségét biztosított.

20 éves a GSM és az eltelt idő alatt rengeteget változott a felhasználása, a szokásaink is módosultak, hétköznapi kellékké vált a mobiltelefon, aminek a táskaméret elhagyásához nagymértékben hozzájárult a GSM bevezetése.

Mennyit beszéltünk az elmúlt 20 évben?

Alapvetően a mobilos/tabletes környezetbe letölthető applikációk (játékok, alkalmazások) ingyenes verzióiban találkozhatunk számtalan reklámmal, amelyeknek megjelenítése elbizonytalaníthatja a felhasználókat. Sajnos van egy olyan rossz beidegződés, hogy a reklámok vírusokat tartalmaznak, és mondjuk ezen az egyes megjelenítések "kétes" kialakítása sem segít.

A reklámmentes appok többnyire fizetős kivitelben vannak, azaz az alapprogramért fizetnünk kell. Természetesen vannak kivételek, de azok is többségében trial verziók (azaz nem teljes).

A reklámok szerintem két csoportra oszthatóak, az egyik a normális médiaügynökség által kihelyezett (leggyakrabban Google) hirdetései, a másik a programkészítő egyéb applikációit hirdető reklámok. Utóbbi a veszélyesebb (természetesen csak átvitt értelembe) mivel ezeknek a megjelenítése nincs szabályozva ellenben a médiaügynökségek hirdetéseinek megjelenítésének szigorú követelményei vannak (elhelyezés, méret, stb.).

A Word szövegszerkesztő program használata nem bonyolult, de vannak praktikái, amiket érdemes elsajátítani. A cikksorozat negyedik bejegyzésében az élőfej és élőláb beállításait fogom ismertetni, hiszen használata nagymértékben megkönnyíti a dokumentumkészítést, ráadásul a megfelelő külső megjelenés szerkesztéséhez is remekül használható. Eddig megismerkedhetünk az alapokkal, a stílusbeállításokkal és a táblázatkezeléssel.

Az élőfej és élőláb a dokumentum lapjainak kezdetét és végét jelenti, egy oldalon beállítva az összes lapon megjelenik, enyhén átlátszó módon (nyomtatásnál nincs halványítás). Oldalszámozáshoz, dátummegjelöléshez automatikus beépülő modul használható, de szinte bármi elkészíthető adott méretekben. Különböző fontosabb megjelölésekhez (pl.: készítő neve, cégnév, dokumentum megnevezése, projektnév, stb.) érdemes használni, mivel így nem kell állandóan leírnunk, illetve a kész dokumentumot olvasónak is egy segítséget nyújt.

Érdekes kérdést vet fel a különböző nyomkövető szolgáltatások, hiszen ezzel bármikor lekövethető, ki merre járt, egy kevés ismerettel még az is kikövetkeztethető, hogy mit csinált. Az okostelefonok nem csak internetböngészésre képesek, számtalan funkciójuk többek között a helyzetmeghatározásra is alkalmasak. A félelmek ezen a területen nem alaptalanok, hiszen ezzel letérképezhető a különböző szokásaink, viszont hasznosnak is bizonyulhat rengeteg esetben.

A WindowsPhone-t nem ismerem, de az Android (Google) és az iOS (Apple) képes nyomon követni a felhasználókat okostelefonjuk illetve táblagépükkel. Persze jelenleg ezt a szolgáltatást a felhasználó aktiválhatja illetve kikapcsolhatja, tehát azért nem akkora a baj, de maga a funkciónak a megléte sokakat - köztük engem is - megriaszthat.