Gyakran ismételt kérdések

A tudatos vásárlásról már sokszor írtam illetve különböző példákat mutattam be, de egy emberi tényezővel még nem foglalkoztam. Egy készülék vásárlásánál vannak adott paraméterek, amelyek általában - sajnos - nem kötöttek. Fontos eldönteni, hogy mennyit szánunk az "új szerzeményre", de több esetben is előfordulhat, hogy bizonyos funkció miatt többet költünk egy készülékre, ami sok esetben teljesen felesleges.

Mit csinálunk vásárlásnál?

Szerintem a legjobb meghatározás erre a kérdésre az a "sakkozás", ugyanis a számtalan specifikációjú készülék közül adott elvárásnak a legjobban megfelelő eszközt keressük. Sajnos ez a magatartás nem véletlen, hiszen ugyanazon árkategóriában nagyon szélsőséges tulajdonságú készülékek kaphatóak, ha nem figyelünk, könnyen pórul járhatunk.

Az előző hetekben készülékvásárláson gondolkodtam és saját magamon vettem észre, hogy olyan tulajdonságokért fizetnék többet, amelyeket valószínűleg soha nem használnék. Érdemes arra figyelni, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétesen egy drágább készüléken gondolkodunk mondván "Egyszer még jó lesz…" inkább mérlegeljünk.

Nézzünk mobilos példát:

Kiválasztunk egy készüléket mondjuk 1 GB RAM-al, de a másik "drágább" mobil 2 GB-al rendelkezik és elgondolkozunk a vásárlásán. Érdeme feltenni a következő kérdéseket magunknak:

1. Szükség van a nagyobb RAM-ra?
2. Kihasználnám a nagyobb RAM-ot?
3. Mire fogom használni?

Általánosságban ez a három kérdés feltehető minden többlettulajdonságot kínáló drágább készüléknél. Legyen szó ROM-ról, LTE-ről, NFC-ről, HD minőségről, amennyiben ezeket a funkciókat eredetileg nem akartuk vélhetően csak a jó marketing áldozatává váltunk.

Fontos!

Sokszor kapok olyan kérdéseket, amelyek érdekesek illetve sokunkat érdekelhet, de a megválaszolásuk rövid, egy teljes bejegyzést nem fednek le. A mai bejegyzésben ezeket a "rövidválaszos" kérdéseket szedtem össze.

Miért fagy az okosmobilom?

A mobilfagyásnak többfajta okozója lehet. Az egyszerűbb és könnyebben észrevehető, hogyha hardveresen gyenge a készülék és sajnos ezzel nem lehet semmit sem kezdeni. A másik gyakori jelenség, hogy a kütyü újkori állapotában még megfelelően működött, de elkezdett lefagyni/újraindulni. Ennek rendszerint valamilyen felhasználó beavatkozás az okozója (applikáció telepítés illetve eltávolítás), amennyiben nem tudjuk megtalálni a kiváltó okot érdemes a "gyári beállítások visszaállítása" menüponttal próbálkozni (ilyenkor minden adatunk törlődik). Amennyiben a probléma továbbra is fennáll, forduljunk a márkaszervizhez.

Miért nem működik az okosmobilomon, ami eddig működött?

Az előzőek érvényesek itt is, amennyiben az újkori állapotban működött az adott funkció, akkor a fizikai hibát kizárva a telepített applikációkban keresendő a hiba. Gyakori probléma, hogy a különböző Task Killer applikációk olyan funkciókat is blokkolnak, amelyek miatt működési problémák léphetnek fel.

Miért lassú a böngésző? (mobil/tablet)

Az internetsebesség nagymértékben meghatározza a böngészési sebességet. Amennyiben kizárható a lassú internetkapcsolat érdemes többfajta böngésző applikációt is kipróbálni (Chrome, Opera, Dolphin, stb.). Ezeken kívül még érdemes odafigyelni arra, hogy a háttérben automatikusan szinkronizáló applikációk (e-mail, facebook, stb.) is okozhatják a lassulást, de a több ablak egyidejű megnyitása is a kiváltó okok közé sorolható illetve itt is sokat számít a megfelelő hardveres teljesítmény.

Hol tudom letölteni…?

Korábban már írtam a HDD és SSD-ről, de konkrétan nem fogalmaztam meg, mikor érdemes váltani a régebbi merevlemezről (HDD) az egyre jobban elterjedő SSD-re. Számtalan érv szól a "szilárdtest-meghajtó" (Solid State Drive) mellett, de a lényegesen magasabb árazásuk, még mindig gátat szab a gyors elterjedésnek, bár egyre olcsóbban hozzá lehet jutni egyre nagyobb tárhelyet kínáló eszközökhöz.

Nem megszokott módon először a hátrányokkal kezdem. A HDD-k esetében manapság már minimum 250 GB tárhelyet kínáló típusok érhetőek el, SSD-nél még mindig "csak" 60-120-250 GB-os darabokról beszélhetünk (persze van nagyobb is, de azok már majdnem egy teljes számítógép árába kerülnek). Árazás tekintetében egy GB (gigabájt) kapacitásra levetítve a két fajta tárolóeszközt összehasonlítva lényeges az eltérés, az SSD többszörös áron kínál egy GB tárkapacitást. A másik hátránya - mert szerencsére csak kettő van - az újraírás kapacitása, ami egy SSD esetében korlátozott. Egy márkásabb darabnál több millió ciklusról beszélhetünk, de egy olcsóbb esetében pár százezerről. Egyik eszköznél sincs örök élet, de a szilárdtest-meghajtót lényegesen kevesebbszer írhatjuk újra, mint egy HDD-t.

A hátrányokat olvasva, sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy miért is éri meg akkor SSD-re váltani. Erre egyszerű válaszolni, mivel a HDD-vel szemben rengeteg előnye van:

Előzőhéten az alapokkal foglalkoztam, a cikksorozatot folytatva a mai bejegyzésben a stílusokat fogom ismertetni a szokásos egyszerű és érthető leírással.

Többoldalas dokumentumnál problémás lehet a direktformázás, többfajta bekezdés, betűméret, betűtípus, színhasználatot észben tartani nehézkes és ebben az esetben a formátummásoló használata sem optimális. Ezekre az esetekre jön jól a stílusok beállítása, ahol egy-egy adott szövegrészhez külön stílusokat állíthatunk be, amelyeket utána könnyen aktiválhatunk. Ennek az egységes és jól követhető kinézet miatt is fontos szerepe van.

Példa:

1. A dokumentumban szereplő főcímeket szeretnénk, hogy mindig 20-as betűmérettel, középre igazítva és kiemelve legyen megjelenítve, sötétkék színnel. Stílus használatnál a példa szerint létre kell hozni egy stílust, amelynek tetszőleges nevet adunk (pl.: Főcím), az általunk fontos paramétereket beállítva máris használható, azaz új bejegyzésnél csak a "Főcím" stílusra kell rákattintani.
2. A dokumentumban szereplő idézeteket szeretnénk, ha mindig dőlt betűstílussal, 12-es mérettel és szürkés színnel jelenne meg. Ebben az esetben is létre kell hozni egy új stílust, amelyben rögzítjük a paramétereket, és innentől minden bekezdésnél csak az általunk beállított stílust kell aktiválnunk.

Előre definiált stílusokból is választhatunk (pl.: Normál, Címsor 1, Címsor 2, stb.), de érdemes saját magunknak beállítani az általunk használt részeket.

Új stílust az apró nyíl alatt [1] lenyíló menüben alul az "új stílus" gombra [2] ráklikkelve hozhatunk létre.

A mai bejegyzésben egy társadalmi jelenségről - szerintem problémáról - szeretnék írni. Minden szülőnek más az elképzelése arról, hogy mikor illetve milyen típusú mobiltelefont kell/érdemes vásárolni a gyermekének, annyi bizonyos, hogy egyesek nagyon rosszul kalkulálják az okosmobilok hatását.

Mikor én még fiatal voltam - no nem mintha most annyira idős lennék - a tizenéveseknek nem volt telefonjuk, "okos" funkciókról nem is álmodozhattunk. Persze nem szeretnék álszent lenni, vágytam én rá fiatalon is, de az akkori butafonok az SMS és híváson kívül egy-egy hamar megunható játékot nyújtottak csak. Internetről, chat applikációkról, facebookról még álmodozni se tudtunk, hiszen ezek nem voltak.

Megváltozott a világ, fejlődünk, halad a technika - gondolom ez mindenkinek feltűnt. A tizenévesek (8-14 éves kor) már "okos" telefonnal járkálnak, állandóan nyomkodják a figyelmük egy meghatározó részét elveszi/elvonja a modernkor vívmánya. Nehéz kérdés egy szülőnek, hogy milyen készüléket adjon a gyerekének, hiszen valamilyet adni kell, hogy elérhető legyen. Utóbbival szerintem nincs is semmi probléma, mivel nem rossz dolog, hogy a gyerek bármikor elérhető - rosszabb esetben ellenőrizhető.

Nem szabad azt a fajta társadalmi jelenséget sem elfelejteni, hogy a gyerekek között kiközösítésre kerülhet, akinek nincs okostelefonja, facebook fiókja. A szülői szerep ezen a téren nagyon fontos, mivel az internet ezáltal a facebook is nem gyerekeknek való terület. A kontroll kell és szükséges ahhoz, hogy elkerülhető legyen a gyerekek fejlődését negatívan befolyásoló tényezők.

Egy kis kitekintés után, nézzük konkrétan az általános iskolásokat (6-14 éves kor). Alatta butaság lenne bármilyen jelenségről beszélni (ovis mobillal???) felette meg már természetes a megléte. Konkrét területet vizsgálva is érdemes két csoportot alkotni, felsős és alsós szemszögből. Lehet rosszul gondolom, de az alsós réteg a relatív könnyebb okosmobil vásárlása szempontjából (6-10 éves kor). Miért?