Gyakran ismételt kérdések

A címben szereplő kérdés érdekes, de nem egyszerű megválaszolni. Nem csak hazai vonatkozásban drágák az "okos" készülékek, külföldön bár valamennyivel olcsóbbak még így is jelentős összegeket képviselnek. Sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy "túlárazottak" ezek a készülékek, amellyel valamelyest egyet is értek. Konkrétan nem az előállítás költségéről vagy az egyéb járulékos kiadásokról szeretnék írni, egyszerűen a magyar viszonyokra szeretném rávezetni az árazás kérdését.

Két fontos pillére van az árkalkulációnak - és ez márkától független - az egyik az árfolyam a másik az általános forgalmi adó, azaz ÁFA.

Miért számít az árfolyam?

Gondolom, senkinek nem írok azzal újat, hogy a különböző technikai eszközök (pl.: notebook, tablet, mobil, stb.) legtöbbje külföldről származik. Ezeknek a megvételét a hazai forgalmazók nem forintban, hanem valamely külföldi ország fizetőeszközével teljesítik. Minden egyéb tényezőtől eltekintve (pl.: árrés, behozatal költség, stb.) az egyik legmeghatározóbb az árazásban a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz (forint) gyengülése drágulást jelent, amit a kereskedők/forgalmazók keményen meg is jelentetnek az árképzésükben.

A számok nyelvére lefordítva a következőt jelenti dollárral számolva.

A leendő felhasználók egyre tudatosabban vásárolnak, a kiszemelt készülékről alaposan utánaolvasnak. Ezzel természetesen semmi probléma sincs, sőt (!) fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mire számíthatunk a kütyüvel kapcsolatban. Az internet jó is meg rossz is. Jó mert könnyen elérhetőek az információk, de egyben rossz mivel nem feltétlenül van minden egyes vélemény mögött önzetlen jó szándék.

Nem mindenki kütyümániás, ezért a legjobb és legmegfelelőbb készülék kiválasztása érdekében a lehető legtöbb információt próbáljuk megszerezni, ami sokszor ártalmas lehet. Utóbbiak a pletykák, amik nem feltétlenül leellenőrizhető forrásból származnak, viszont hajlamosak vagyunk elhinni - a negatív vélemény jobban megmarad, mint a pozitív.

A területet két kategória osztanám. Az egyik a hivatalos, félhivatalos, amatőr tesztoldalak/blogok, ahol az esetek többségében korrekt vélemények olvashatóak hátrányuk, hogy általában egy szemszögből készülnek illetve sokszor túl specifikusak szakzsargonokkal telitűzdeltek. Reális képet tudunk ezekből a leírásokból kialakítani, már ha megértjük a tartalmát. Jómagam is ezért kezdtem el írni a Kütyü tesztek blogot, hogy egy átlagos felhasználónak érthető teszteket készítsek - persze hátrány itt is van, kevés tesztelhető kütyü kevés tesztet jelent.

A másik kategória a lényegesen veszélyesebb fórumos hozzászólások. Előnyt jelent, hogy egy esetleges gyári hiba könnyen kiderülhet, viszont a vélemények nem ellenőrizhetőek illetve rengeteg ellenérdekelt is hozzászól tényleges tapasztalat nélkül pusztán a negatív hangulatkeltésért. Ráadásul azzal a tényezővel is számolni kell, hogy az elégedetlenek sokkal könnyebben osztják meg a véleményüket, mint az elégedettek - ez az életben annyit jelent, hogy egy pozitív véleményre tíz negatív jut.

Mi számít rossznak?

A készülékbiztosítások közül különböző fajtájú csomagok érhetőek el a havidíjas előfizetők részére a három nagy telefonszolgáltató cég közül kettőnél illetve különböző oldalak is kínálnak hasonló szolgáltatást. Sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy érdemes-e ilyet kötni, vagyis milyen értékhatárnál hasznos a megléte. Érvek és ellenérvek csatája, az állandó fix költség, avagy az egyszeri nagy kiadás összevetése. Baleset bárkivel történhet, de erre alapozzunk? Megpróbálok segíteni.

Miért hasznos a biztosítás?

Előre nem kalkulálható esemény, azaz véletlenszerű károsodás, rongálás, lopás bekövetkeztében kártalanítja az előfizetőt - különböző feltételek szerint - ami által komoly kiadásától/veszteségétől mentesítheti a tulajt. A csomagok két kategória bonthatóak, az egyiknél a készülékben keletkezik hiba/károsodás, amely nem a garanciális feltételek alá tartozik, a másik csoport épül az előbbire, azaz csak kiegészül azzal, hogy az eltulajdonítás ellen is véd. Törés, folyadék és lopás három párosa, amiktől minden tulaj félhet és költséges kiadásokat jelenthet, ezek ellen nyújt biztonságot a biztosítás.

Mikor éri meg?

A biztosításnak van egy havidíja és rengeteg feltétele illetve káresemény vagy lopás után önrész is szükségeltetik. A havidíj és önrész mértéke a készülék újkori állapota szerinti kiskereskedelmi (eladási) ára a mértékadó, általában különböző sávos megoldásokkal kínálják a különböző verziókat. Készülék válogatja, hogy mikor éri meg és persze a felhasználó/vásárló igényei és felhasználása sem elhanyagolható.

A Telekom kínálatát vizsgáltam és a sávos elosztásból az első két kategóriával most nem foglalkoznék mivel elég egyénspecifikus. Az öt kategóriából tehát a maradék hárommal fogok foglalkozni.

Mindenkinek a készülék vásárlását követő 60. napig van lehetősége valamelyik csomag megkötésére, és utána már nem módosítható. Lemondásra bármikor lehetőség van, de értelemszerűen az előzőből kiindulva utána már újat az adott készülékre nem köthető. A biztosítás díjának nemfizetése, tartozás vagy szolgáltató váltás (esetleg kártyás kondícióra váltás) esetében értelemszerűen megszűnik a szolgáltatás.

Érdemes 24 hónappal számolni, mivel többségében egy készülék ennyi időt tölt egy felhasználónál (a felső kategóriánál 36 hónap a reális) és az értékcsökkenés is ennyi ideig indokolja a biztosítás meglétét. Maximum 5 évre köthető.

Magas a villanyszámla? Érthetetlen fogyasztásnövekedés? Számoljunk a rejtett áramfogyasztókkal!

A modernkor vívmányai sajnos vagy szerencsére - mindenki maga döntse el - árammal működnek, viszont sokan nem számolnak azzal, hogy a bedugva felejtett töltők illetve standby állapotban hagyott készülékek felesleges fogyasztóként üzemelnek. A tudatos felhasználás nem csak a vásárláskor fontos, a mindennapi használatnál is lényeges az energiatakarékosság. Utóbbi fontos az ökológiai lábnyomunk csökkentése miatt is, de a pénztárcánkra is jótékony hatást gyakorol.

Mi az a standby?

A készülékeink kikapcsolásával "standby" állapotba kerülnek, azaz nem szűnik meg teljesen a fogyasztás. Leggyakoribb mindenki által ismert megjelenítési formája a tévékészülékeknél tapasztalható, a kikapcsolást követően általában egy LED világításával ismerhető fel. Amolyan készenléti megoldás arra, hogyha újra használni akarjuk, egyszerűen bekapcsolható legyen. Sajnos ebben az állapotban még a modern készülék is energiát fogyaszt.

Spórolás, de hogyan?

A készülékeink naprakész állapotához elengedhetetlen a rendszeres frissítés. Utóbbi jól hangzik, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy-egy készüléktípus esetében a gyártók csak egy bizonyos időtartamig adnak ki újabb és újabb frissítéseket az operációs rendszerhez. Ennek egyik oka, hogy az újabb rendszerfrissítések egyre magasabb hardveres követelményeket igényelnek, amelyek a régebbi elavult készülékeknél nem feltétlenül adottak illetve az új készülékek eladását próbálják ezzel is serkenteni.

A készülékeink (mobil és tablet) frissítésénél - főleg Android viszonyában - többfajta megoldás is létezik. Válogathatunk hivatalos és kevésbé hivatalos megoldások közül, amelynél utóbbi értelemszerűen garanciavesztő beavatkozásnak tekinthetnek. A hivatalos frissítés végrehajtása nem befolyásolja a garanciaidőt, viszont több esetben is találkoztam már olyan esettel, hogy a folyamat végén a készülék nem "ébredt" fel.

Frissítés megoldások: