A címben szereplő kérdés érdekes, de nem egyszerű megválaszolni. Nem csak hazai vonatkozásban drágák az „okos” készülékek, külföldön bár valamennyivel olcsóbbak még így is jelentős összegeket képviselnek. Sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy „túlárazottak” ezek a készülékek, amellyel valamelyest egyet is értek. Konkrétan nem az előállítás költségéről vagy az egyéb járulékos kiadásokról szeretnék írni, egyszerűen a magyar viszonyokra szeretném rávezetni az árazás kérdését.

Két fontos pillére van az árkalkulációnak – és ez márkától független – az egyik az árfolyam a másik az általános forgalmi adó, azaz ÁFA.

Miért számít az árfolyam?

Gondolom, senkinek nem írok azzal újat, hogy a különböző technikai eszközök (pl.: notebook, tablet, mobil, stb.) legtöbbje külföldről származik. Ezeknek a megvételét a hazai forgalmazók nem forintban, hanem valamely külföldi ország fizetőeszközével teljesítik. Minden egyéb tényezőtől eltekintve (pl.: árrés, behozatal költség, stb.) az egyik legmeghatározóbb az árazásban a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz (forint) gyengülése drágulást jelent, amit a kereskedők/forgalmazók keményen meg is jelentetnek az árképzésükben.

A számok nyelvére lefordítva a következőt jelenti dollárral számolva.

1 évet vizsgálva a minimumérték 211.69 Ft a maximumérték 238.2 Ft volt, jelenleg 224.76 Ft. Ismerjük 1 dollár értékét forintban, innentől számolhatunk. A minimum és a maximum között 26.51 Ft a különbség, ami közel 12.52% eltérést jelent. Ez az eltérés vélhetően egy az egyben megjelenik a végső árazásban, tehát a két árfolyam közötti különbség 12.52%-os drágulást jelent.

Miért számít az adó?

Nem vagyok adószakértő, ezért csak egyszerű logika elvén próbálok következtetni. Általános forgalmi adót kell a készülékek után fizetni, amit a végső felhasználó fizet meg. Jelen esetben ez 27%-ot jelent, ami az árnövelő tényezőjén kívül kihatással van az árfolyamváltozás által generált árnövekedésre.

Az előző példában használt számadatokkal dolgozva ez azt jelenti, hogy 27%-al növekszik az ár az eredeti árfolyamdrágulásból származó többletköltséghez képest.

Az egyszerűbb megértésért vegyünk alapul egy 100 dolláros kütyüt. Tisztán az árfolyamváltozás és az ÁFA a következőképpen módosítja a hazai árat:

 

Drágább termékeknél az árak arányosan növekednek. A behozott termék legkedvezőbb árfolyama és a legrosszabb ÁFA-val növelt árfolyam között 42.9% különbség van, ami már jelentősnek mondható. Bár a példám szélsőséges körülményeket mutat be, ezért van némi valóságalapja. Példakén a Google Nexus 5 új csúcsmobilt fogom bemutatni, amelynek a költségét három különböző ország árazásához hasonlítom (forrás: Goole) – azért ezt a modellt választottam, mert relatív könnyű volt megszerezni a publikus „egységes” árát.

Sajnos az árazás hazánkban – mint az előbbi példámból is kitűnik – elég magas. Az adataim nem tekinthetőek hivatalos állásfoglalásnak, de mértékadó a modern kütyükel kapcsolatban. Az erős forint számszerűen csökkentheti az árakat, már ha a forgalmazó a csökkentést is beépíti árképzésébe.

/A cikkben szereplők csak szemléltetik az árképzést tartalma jelentősen egyszerűsített, a ténylegestől lényegesen eltérhet./

Az árfolyamok az investor.hu –ról származnak.

Remélem tudtam segíteni!

Tetszett a bejegyzés?

Csatlakozz a kütyü tesztek blog facebook közösségéhez!