Gyakran ismételt kérdések

A 4-es metróvonal átadásával két nagy hazai szolgáltató is bejelentette, hogy a vonalon elérhető lesz a 4G/LTE hálózat is. A hír örömteli, hiszen mint sokszor leírtam, a sebességkülönbség a 4G javára lényegesen jobb, ami már normális mobilinternetes sebességet tesz lehetővé. A Telekom közleményéből kiderül, hogy az M2 és M3 metró vonalán jelenleg is elérhető a leggyorsabb internetet kínáló LTE hálózat, de az M1-es szakaszra is kiépítik és várhatóan áprilistól használható lesz. Az új vonalra nem teljesen egyértelmű, hogy már elérhető vagy elérhető lesz, mindenesetre dolgoznak a fejlesztésen. A Telenor közleményében világosan fogalmaz, azaz március 28-tól használható a 4G a 4-es metró vonalán.

Számtalan pozitív előnye van annak, hogy a föld alatt a tömegközlekedést igénybevevő utasoknak elérhető a Magyarországon kínált leggyorsabb mobilinternet. Az online tartalmak terjedésével a megfelelő internetsebesség elengedhetetlen. Ami elsőre eszembe jutott az a rádiózás élménye, hiszen a hagyományos FM rádió megoldás a föld alatt nem igazán üzemel, viszont az új fejlesztéssel akár interneten is hallgathatjuk kedvenc csatornánkat ráadásul jó minőségben. Jómagam rádió párti vagyok, de az előre beállított YouTube lejátszás is ezáltal zökkenőmentes, főleg azoknak, akik nem szeretnek bíbelődni a zenék átmásolásával.

Gondolom, senkinek sem mondok azzal újat, hogy a mai gyártók termékei nem örökéletűek, másodlagos szempont az élettartam ezért nem is készülnek tartós készülékek. Persze utóbbi érthető, hiszen a gyártóknak nem érdekük az "örökélet", a mesterséges fogyasztásgenerálás sokkal kifizetőbb a számukra - nekünk meg bosszantó. A különböző technikai eszközök ezen a téren kimagasló értékromlással bírnak és az árukat tekintve azért ez egy kicsit dühítő.

A legmodernebb eszközök még jó esetben sem tekinthetőek "jó befektetésnek", hiszen értékromlásuk a kocsikkal vetekszik, persze arányosítva. A mobilok és tabletek elértéktelenedése hihetetlen gyors, de a notebookok is határozottan vesztenek az eredeti értékükből. A különböző "okos" tévék esetében viszonylag jobb a helyzet, de azért itt sem számolhatunk a régi televíziók hosszú élettartalmával.

Nem akarok vitát kezdeményezni a prémiumtermékek árazásával kapcsolatban, de azért többnyire megállapítható, hogy ezek a termékek valamivel jobban tartják az értéküket, legalábbis lassabb az értékromlásuk, mint egy közép illetve alsókategóriás kütyü esetében. Persze a technika fejlődése azért itt is közrejátszik, hiszen nem feltétlenül éri meg egy drága prémiumkészüléket vásárolni, mivel tudás szinten gyorsan veszít az értékéből.

A tudatos vásárlásról már sokszor írtam illetve különböző példákat mutattam be, de egy emberi tényezővel még nem foglalkoztam. Egy készülék vásárlásánál vannak adott paraméterek, amelyek általában - sajnos - nem kötöttek. Fontos eldönteni, hogy mennyit szánunk az "új szerzeményre", de több esetben is előfordulhat, hogy bizonyos funkció miatt többet költünk egy készülékre, ami sok esetben teljesen felesleges.

Mit csinálunk vásárlásnál?

Szerintem a legjobb meghatározás erre a kérdésre az a "sakkozás", ugyanis a számtalan specifikációjú készülék közül adott elvárásnak a legjobban megfelelő eszközt keressük. Sajnos ez a magatartás nem véletlen, hiszen ugyanazon árkategóriában nagyon szélsőséges tulajdonságú készülékek kaphatóak, ha nem figyelünk, könnyen pórul járhatunk.

Az előző hetekben készülékvásárláson gondolkodtam és saját magamon vettem észre, hogy olyan tulajdonságokért fizetnék többet, amelyeket valószínűleg soha nem használnék. Érdemes arra figyelni, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétesen egy drágább készüléken gondolkodunk mondván "Egyszer még jó lesz…" inkább mérlegeljünk.

Nézzünk mobilos példát:

Kiválasztunk egy készüléket mondjuk 1 GB RAM-al, de a másik "drágább" mobil 2 GB-al rendelkezik és elgondolkozunk a vásárlásán. Érdeme feltenni a következő kérdéseket magunknak:

1. Szükség van a nagyobb RAM-ra?
2. Kihasználnám a nagyobb RAM-ot?
3. Mire fogom használni?

Általánosságban ez a három kérdés feltehető minden többlettulajdonságot kínáló drágább készüléknél. Legyen szó ROM-ról, LTE-ről, NFC-ről, HD minőségről, amennyiben ezeket a funkciókat eredetileg nem akartuk vélhetően csak a jó marketing áldozatává váltunk.

Fontos!

A csúcsminőségű, tükörreflexes szupermakrós fényképezőgépek igazán szép képet tudnak készíteni, de a profi illetve félprofi felhasználókon kívül egy átlagos embernek teljesen feleslegesek ráadásul az esetek többségében a többlettulajdonságokat még ki sem tudjuk használni. Természetesen jók ezek a készülékek, de a többszázezres vagy milliós bekerülésük a családi nyaralás illetve kirándulás megörökítéséhez nem szükséges.

A mai bejegyzésben a még megfizethető kategóriájú digitális fényképezőgépekhez szeretnék tanácsot adni a megfelelő választáshoz. A tükörreflex vagy a cserélhető objektív nem fog szerepelni a leírásomban, hiszen ezeknek a kihasználásához nem egy átlag felhasználó szükséges.

Általánosságban mire figyeljünk?

A címben szereplő kérdés érdekes, de nem egyszerű megválaszolni. Nem csak hazai vonatkozásban drágák az "okos" készülékek, külföldön bár valamennyivel olcsóbbak még így is jelentős összegeket képviselnek. Sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy "túlárazottak" ezek a készülékek, amellyel valamelyest egyet is értek. Konkrétan nem az előállítás költségéről vagy az egyéb járulékos kiadásokról szeretnék írni, egyszerűen a magyar viszonyokra szeretném rávezetni az árazás kérdését.

Két fontos pillére van az árkalkulációnak - és ez márkától független - az egyik az árfolyam a másik az általános forgalmi adó, azaz ÁFA.

Miért számít az árfolyam?

Gondolom, senkinek nem írok azzal újat, hogy a különböző technikai eszközök (pl.: notebook, tablet, mobil, stb.) legtöbbje külföldről származik. Ezeknek a megvételét a hazai forgalmazók nem forintban, hanem valamely külföldi ország fizetőeszközével teljesítik. Minden egyéb tényezőtől eltekintve (pl.: árrés, behozatal költség, stb.) az egyik legmeghatározóbb az árazásban a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz (forint) gyengülése drágulást jelent, amit a kereskedők/forgalmazók keményen meg is jelentetnek az árképzésükben.

A számok nyelvére lefordítva a következőt jelenti dollárral számolva.