Gyakran ismételt kérdések

Régen mennyivel könnyebb volt, vettünk egy készüléket, áthelyeztük a már meglévő SIM kártyánkat és máris nyomkodhattuk/használhattuk az új készülékünket. Manapság ez már nem ennyire egyszerű, hiszen készülék típusa válogatja, hogy milyen méretű SIM kártya használható. Természetesen a mobilszolgáltatóknál minden méretű kártya elérhető, de ha nem újonnan vásárolunk, a csere költséges lehet, ezért a házi átalakításnak nem csak a készülékváltás, hanem költségcsökkentés is fontos indoka lehet.

Fontos! Az otthoni SIM kártya átalakítás bár nem bonyolult, el lehet rontani, és akkor használhatatlanná válhat a kártyánk. Mielőtt belekezdünk a vágásba ellenőrizzük le, hogy a jelenlegi kártyánk mekkora méretű, illetve az új készülékünk mekkora méretű kártyát igényel. Mindenki csak saját felelősségére végezze el, felelősséget nem vállalok.

Milyen méretű SIM kártyák léteznek?

Relatív már elég sok mindent érintettem a Word szövegszerkesztő programmal kapcsolatban, az alapszerkesztéshez majdnem elegendő, viszont egy normálisan kinéző és formázott dokumentumhoz szükséges még a "Lap elrendezés" menüpont egyes részeinek ismertetése. Eddig bemutatásra kerültek az alapok, stílusok, táblázatkészítés és "élőfej és élőláb" főbeállításai.

A "lap elrendezés" menüpontban beállíthatjuk a margókat, a tájolást, méreteket és hasábokat, de akár színezhetjük az oldalakat illetve vízjellel láthatjuk el. A "behúzás" és "térköz" használata elengedhetetlen egy normálisan formázott dokumentumnál, mivel alapesetben a szövegek közötti távolságot nem enterrel, hanem a "térköz" opcióval kell módosítani illetve a behúzásokat nem space vagy tab-al, hanem a "behúzás" opcióval. Utóbbinak fontos szerepe van abban, hogy az esetleges átmentésnél az eredeti formázás megmaradjon, mivel ellenkező esetben a szövegtördelés széteshet.

Érdekes kérdést vet fel a különböző nyomkövető szolgáltatások, hiszen ezzel bármikor lekövethető, ki merre járt, egy kevés ismerettel még az is kikövetkeztethető, hogy mit csinált. Az okostelefonok nem csak internetböngészésre képesek, számtalan funkciójuk többek között a helyzetmeghatározásra is alkalmasak. A félelmek ezen a területen nem alaptalanok, hiszen ezzel letérképezhető a különböző szokásaink, viszont hasznosnak is bizonyulhat rengeteg esetben.

A WindowsPhone-t nem ismerem, de az Android (Google) és az iOS (Apple) képes nyomon követni a felhasználókat okostelefonjuk illetve táblagépükkel. Persze jelenleg ezt a szolgáltatást a felhasználó aktiválhatja illetve kikapcsolhatja, tehát azért nem akkora a baj, de maga a funkciónak a megléte sokakat - köztük engem is - megriaszthat.

Gondolom, senkinek sem mondok azzal újat, hogy a mai gyártók termékei nem örökéletűek, másodlagos szempont az élettartam ezért nem is készülnek tartós készülékek. Persze utóbbi érthető, hiszen a gyártóknak nem érdekük az "örökélet", a mesterséges fogyasztásgenerálás sokkal kifizetőbb a számukra - nekünk meg bosszantó. A különböző technikai eszközök ezen a téren kimagasló értékromlással bírnak és az árukat tekintve azért ez egy kicsit dühítő.

A legmodernebb eszközök még jó esetben sem tekinthetőek "jó befektetésnek", hiszen értékromlásuk a kocsikkal vetekszik, persze arányosítva. A mobilok és tabletek elértéktelenedése hihetetlen gyors, de a notebookok is határozottan vesztenek az eredeti értékükből. A különböző "okos" tévék esetében viszonylag jobb a helyzet, de azért itt sem számolhatunk a régi televíziók hosszú élettartalmával.

Nem akarok vitát kezdeményezni a prémiumtermékek árazásával kapcsolatban, de azért többnyire megállapítható, hogy ezek a termékek valamivel jobban tartják az értéküket, legalábbis lassabb az értékromlásuk, mint egy közép illetve alsókategóriás kütyü esetében. Persze a technika fejlődése azért itt is közrejátszik, hiszen nem feltétlenül éri meg egy drága prémiumkészüléket vásárolni, mivel tudás szinten gyorsan veszít az értékéből.

A tudatos vásárlásról már sokszor írtam illetve különböző példákat mutattam be, de egy emberi tényezővel még nem foglalkoztam. Egy készülék vásárlásánál vannak adott paraméterek, amelyek általában - sajnos - nem kötöttek. Fontos eldönteni, hogy mennyit szánunk az "új szerzeményre", de több esetben is előfordulhat, hogy bizonyos funkció miatt többet költünk egy készülékre, ami sok esetben teljesen felesleges.

Mit csinálunk vásárlásnál?

Szerintem a legjobb meghatározás erre a kérdésre az a "sakkozás", ugyanis a számtalan specifikációjú készülék közül adott elvárásnak a legjobban megfelelő eszközt keressük. Sajnos ez a magatartás nem véletlen, hiszen ugyanazon árkategóriában nagyon szélsőséges tulajdonságú készülékek kaphatóak, ha nem figyelünk, könnyen pórul járhatunk.

Az előző hetekben készülékvásárláson gondolkodtam és saját magamon vettem észre, hogy olyan tulajdonságokért fizetnék többet, amelyeket valószínűleg soha nem használnék. Érdemes arra figyelni, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétesen egy drágább készüléken gondolkodunk mondván "Egyszer még jó lesz…" inkább mérlegeljünk.

Nézzünk mobilos példát:

Kiválasztunk egy készüléket mondjuk 1 GB RAM-al, de a másik "drágább" mobil 2 GB-al rendelkezik és elgondolkozunk a vásárlásán. Érdeme feltenni a következő kérdéseket magunknak:

1. Szükség van a nagyobb RAM-ra?
2. Kihasználnám a nagyobb RAM-ot?
3. Mire fogom használni?

Általánosságban ez a három kérdés feltehető minden többlettulajdonságot kínáló drágább készüléknél. Legyen szó ROM-ról, LTE-ről, NFC-ről, HD minőségről, amennyiben ezeket a funkciókat eredetileg nem akartuk vélhetően csak a jó marketing áldozatává váltunk.

Fontos!