Gyakran ismételt kérdések

A csúcsminőségű, tükörreflexes szupermakrós fényképezőgépek igazán szép képet tudnak készíteni, de a profi illetve félprofi felhasználókon kívül egy átlagos embernek teljesen feleslegesek ráadásul az esetek többségében a többlettulajdonságokat még ki sem tudjuk használni. Természetesen jók ezek a készülékek, de a többszázezres vagy milliós bekerülésük a családi nyaralás illetve kirándulás megörökítéséhez nem szükséges.

A mai bejegyzésben a még megfizethető kategóriájú digitális fényképezőgépekhez szeretnék tanácsot adni a megfelelő választáshoz. A tükörreflex vagy a cserélhető objektív nem fog szerepelni a leírásomban, hiszen ezeknek a kihasználásához nem egy átlag felhasználó szükséges.

Általánosságban mire figyeljünk?

A címben szereplő kérdés érdekes, de nem egyszerű megválaszolni. Nem csak hazai vonatkozásban drágák az "okos" készülékek, külföldön bár valamennyivel olcsóbbak még így is jelentős összegeket képviselnek. Sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy "túlárazottak" ezek a készülékek, amellyel valamelyest egyet is értek. Konkrétan nem az előállítás költségéről vagy az egyéb járulékos kiadásokról szeretnék írni, egyszerűen a magyar viszonyokra szeretném rávezetni az árazás kérdését.

Két fontos pillére van az árkalkulációnak - és ez márkától független - az egyik az árfolyam a másik az általános forgalmi adó, azaz ÁFA.

Miért számít az árfolyam?

Gondolom, senkinek nem írok azzal újat, hogy a különböző technikai eszközök (pl.: notebook, tablet, mobil, stb.) legtöbbje külföldről származik. Ezeknek a megvételét a hazai forgalmazók nem forintban, hanem valamely külföldi ország fizetőeszközével teljesítik. Minden egyéb tényezőtől eltekintve (pl.: árrés, behozatal költség, stb.) az egyik legmeghatározóbb az árazásban a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz (forint) gyengülése drágulást jelent, amit a kereskedők/forgalmazók keményen meg is jelentetnek az árképzésükben.

A számok nyelvére lefordítva a következőt jelenti dollárral számolva.

Magas a villanyszámla? Érthetetlen fogyasztásnövekedés? Számoljunk a rejtett áramfogyasztókkal!

A modernkor vívmányai sajnos vagy szerencsére - mindenki maga döntse el - árammal működnek, viszont sokan nem számolnak azzal, hogy a bedugva felejtett töltők illetve standby állapotban hagyott készülékek felesleges fogyasztóként üzemelnek. A tudatos felhasználás nem csak a vásárláskor fontos, a mindennapi használatnál is lényeges az energiatakarékosság. Utóbbi fontos az ökológiai lábnyomunk csökkentése miatt is, de a pénztárcánkra is jótékony hatást gyakorol.

Mi az a standby?

A készülékeink kikapcsolásával "standby" állapotba kerülnek, azaz nem szűnik meg teljesen a fogyasztás. Leggyakoribb mindenki által ismert megjelenítési formája a tévékészülékeknél tapasztalható, a kikapcsolást követően általában egy LED világításával ismerhető fel. Amolyan készenléti megoldás arra, hogyha újra használni akarjuk, egyszerűen bekapcsolható legyen. Sajnos ebben az állapotban még a modern készülék is energiát fogyaszt.

Spórolás, de hogyan?

Rengeteg érvet és ellenérvet lehet felsorolni a különböző felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban. Használatuk vitathatatlanul kényelmes megoldást kínál a különböző adataink tárolására, de a véges kapacitás illetve a költséges tárhely bővítés nagyban korlátozza a felhasználhatóságot. Biztonsággal nincs probléma, tehát nem kell félni, hogy a legféltettebb családi képeinket valaki megkaparintja, de az alacsony internetes sávszélesség komoly problémát okozhat.

Mi szól a használata mellett?

A felhőszolgáltatás egy virtuális adattár, azaz fizikailag nem kell magunkkal hordozni a különböző adattároló eszközöket és az adatainkat számtalan internetkapcsolattal rendelkező eszközön megtekinthetjük, bővíthetjük, szerkeszthetjük. Lopás, elemi kár, törés nem befolyásolja az adataink meglétét, azaz biztonságba tudhatjuk őket (pl.: családi fotók, fontosabb dokumentumok, stb.).

A címben szereplő kérdésre a válasz, hogy egyáltalán semmi. Ezzel rövidre is zárhatnám a témát, de azért nem ennyire egyszerű a helyzet. Minden fejlett kütyünél előfordulhat hibás termék, ez a gyártás illetve tömeggyártás egyik velejáró tényezője. A megfelelő minőségellenőrzés sem nyújt 100%-os biztonságot, ezért bárki belefuthat egy nem jól működő "hibás" készülékbe. A "kis" és "nagy" gyártók között nem csak az árcédula a különbség, minőségbeli eltérés is észlelhető, aminek a saját gyártósor megléte illetve a bérgyártás az egyik okozója. A "nagyobbak" megtehetik, hogy saját tervezésű házat készítenek, amíg a "kisebbek" egy már létezőt használnak általában.

Manapság a noname kifejezés összeforrt a kisgyártókkal tévesen, ugyanis nem egyenlő a kettő.

Mi a kisgyártó és a noname közötti különbség?

Hazai viszonyokat nézve, a kis és nagy gyártók alatt értem a magyar székhelyű cégeket, legalábbis amelyeknek van magyarországi "hivatalos" képviselete. A noname ezzel ellentétben többségében ázsiai országból érkező "ismeretlen" márkájú készülék, amelynek nincs magyar képviselete.

Noname és a problémák: