Gyakran ismételt kérdések

A fejlődő technika révén az okosmobilok elterjedésével megnőtt az igény a különböző sávszélességű internetkapcsolatra. A három nagy hazai szolgáltató kínálatában egyaránt megtalálható különböző csomagok, amelyek egy fix adatmennyiséget tartalmaznak. A verseny erősnek mondható a szolgáltatás színvonala és az árazás tekintetében is.

A mobilinternetnél nem sebességet vásároljuk meg, hanem az adatmennyiséget és ez lényegesen megkülönbözteti a vezetékes hálózatokhoz képest akárcsak a lefedettség.

A GPRS-től a 4G-ig hosszú út vezetett, és a kezdetben alig 53 kbit/s sebesség mára akár 326 Mbit/s is lehet, legalábbis maximális névértéket tekintve. Ez a különbség számadatokkal alátámasztva a 4G más néven LTE majdnem 6300-szor gyorsabb sebességet jelent. Persze a valóság nem ennyire egyértelmű, mivel a leggyorsabb internetet kínáló Telenor is csak 150 Mbit/s értéket határoz meg, de a különbség még így is jelentős.

A csúcshálózat, azaz a 4G technológia területén csak a Telenor és a Telekom versenyez és fejleszt, jelenleg főleg a nagyobb városokban érhető el.

A fő kihívást és egyben a problémát a lefedettség jelenti, mivel nem megfelelő jelerősség esetén csak a lassabb internetkapcsolat érhető el, aminek a használat során egyértelmű jelei vannak - percek telnek egy-egy oldal betöltésénél. Ezen a területen vezet a Vodafone, mivel leírása alapján Magyarországon 98.3%-os a 3G hálózat lefedettsége.

GPRS - EDGE - 3G - HSUPA - HSDPA - HSPA+ - 4G (LTE)

A felállás nem feltétlenül ennyire egyszerű, mivel a mobilkészülék minden esetben a legjobb, leggyorsabbra próbál felcsatlakozni az adott lehetőségeken belül, de gyakran csak az EDGE érhető el, ami az alap internetezéshez lassú, időigényes megvárni mire betölt egy weboldalt. A GPRS szinte mindenhol elérhető, még akár pincékben is, de a teljesítménye egy mai okostelefonhoz kevés, szinte használhatatlan.

Fontos kérdés, és nem szabad félvállról venni a számítógép védelmét. Rengeteg kártékony programkód kering a világhálón és nem megfelelő védelemmel könnyen a kiberbűnözők célpontjaivá válhatunk. A vírusok és kémprogramok a legkülönbözőbb módon fejthetik ki káros hatásaikat és ezek ellen szükséges a védelem.

Az eltérő vírusok többfajta módon hatással lehetnek a számítógépünkre, kezdve a böngésző lassulásától a random új ablakok megnyílásán vagy tömegesen kéretlen e-mail küldésén át akár a teljes rendszer befagyásáig. Szintén veszélyforrás a különböző adattároló és küldő kémprogramok, amelyeknek különösebb hatásuk nincs az alap használatra (pont ezért veszélyesek), de a háttérben az általunk bevitt karaktereket lementi és elküldi, ami által a készítői megszerezhetik akár a bankkártya adatainkat és egyéb személyes információinkat.

Antivirus vs. aktív védelem

A Facebook használata egyszerre könnyű és bonyolult furcsa kettőséget alkot. Használni könnyű beállítani nehéz és a funkcióit átlátni szinte lehetetlen, amin a folyton változó adatvédelem sem segít, főleg mivel erről nem igen tájékoztatják a felhasználókat. Ma egy jelentéktelennek tűnő funkciót fogok bemutatni ok-okozat értelmezésével, remélem ezzel segíthetek a "LIKE" gomb funkcióinak megértésében.

A LIKE azaz magyarul "tetszik" gombot általánosságban használjuk, ha egy bejegyzés, hozzászólás, kép vagy állapotot kedvelünk. Felhasználói oldalról ez egy gesztus, amely hozzászólás nélkül kifejezheti álláspontunkat. Amellett, hogy egy kifejezőeszköz, ismerőseinket is értesítjük arról, hogy nekünk mi tetszett.

Mi történik, hogyha egy oldalt "lájkolunk"?

Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy egy felhasználó és egy oldal lájkolása nem egyenértékű. Utóbbi esetben nem csak a "tetszést" fejezzük ki, hanem egyúttal feliratkozunk az oldalra, azaz minden frissítés (megosztás) megjelenik a hírfolyamunkban.

Like szerepe a weboldalaknál

Különböző aukciós és hirdető oldalakon rengeteg használt mobil keresi új gazdáját és amellett, hogy lényegesen olcsóbban vásárolható meg így egy-egy modell, árnyoldalával is számolni kell. Kérdést kaptam azzal kapcsolatban, hogy "mire kell figyelni egy használt mobil vásárlásakor?" - úgy gondolom, a téma megér egy bejegyzést.

Alapszabály!

1. Látatlanban ne vásároljunk, illetve előre ne utaljunk sohasem! Egy használt készülék esetében mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy bekapcsolható és működőképes. A külső állapot nem mindig tükrözi a belsőt, lehet egy mobil kívülről hibátlan, de nem működő vagy kívülről kopott, de hibátlanul üzemelő, ezért nagyon fontos, hogy vásárlás előtt személyesen meg lehessen vizsgálni.
2. Ellenőrizzük az IMEI számot. A készüléken található (általában az akkumulátor alatt) és a készülékben lévőnek egyezniük kell. A készülékben lévő IMEI számot legegyszerűbben a *#06# tárcsázásával hívható elő.
3. Kössünk adásvételi szerződést, amelyben a készülék pontos nevét, szériaszámát és IMEI számát feltüntetjük, illetve az eladó nevét, lakcímét, személyazonosságát igazoló személyi számát felvezetjük.
4. A készülékbe helyezzük be saját SIM kártyánkat és ellenőrizzük, hogy felcsatlakozik-e a hálózatra.

Sokaknak még mindig a fő prioritást a készpénz jelenti, de a bankkártyás fizetés mellett rohamosan terjed az online utalások is. A mai bejegyzésben egy okosmobilokra elérhető fizetési lehetőséget fogok bemutatni, amely azonkívül, hogy biztonságos még a költségek csökkentésére is alkalmas. Ez nem egy reklámbejegyzés, pusztán az általam tapasztal, tulajdonságait fogom részletezni.

Az MCM azaz a MasterCard Mobile használatához szükséges egy MasterCard típusú kártya - a számlavezető bank fajtája nem lényeges - és egy okosmobil (Android, iOS, WindowsPhone).

Mire jó az MCM?