Az SD (Secure Digital) egy memóriakártya, amelynek többfajta változata van méret és tárterület szempontjából. 2000-ben hozták létre és az azóta eltelt több mint egy évtized alatt egy meghatározó tárolóeszközzé vált. Manapság sokrétű felhasználása miatt, megtalálható a mobilok, tabletek és fényképezőgépek memóriamoduljaként, illetve számtalan eszközbe építettek és építenek SD kártya olvasót (pl.: notebook, TV, nyomtató, stb.).

Az eltérő méretű készülékek miatt a normál mellett még két különböző méretű kártya került kialakításra. 2003-ban az alapszabványt követve méretben kisebb „mini” majd rá két évre a lényegesen jobban elterjedt „micro” méretűt hoztak létre. Utóbbi található meg szinte minden tablet és mobiltelefonban bővítőmemória szerepében. A különböző méretek szerencsére kialakításban kompatibilisek maradtak felfelé adapter használatával – tehát micro - mini - normál.

Az átlagos felhasználónak egyik legfontosabb szempont a memóriakártya írási és olvasási sebessége. Előbbiről könnyen értelmezhető információval szolgál a Class megjelölés, utóbbival kapcsolatban csak szorzótényezőket határoznak meg általában. A „Class 2” minimum 2 MB/s a „Class 4” minimum 4 MB/s a „Class 6” minimum 6 MB/s a „Class 8” minimum 8 MB/s a „Class 10” legalább 10 MB/s írási sebességre képes. Utóbbit kicsit árnyékolja, hogy a töredezettmentes meghajtó esetén érvényes csak, amíg a „Class 10” típuson kívül a töredezett meghajtónál is garantált.

Tárolókapacitás szempontjából megkülönböztetünk háromfajta memóriakártyát. Az eredeti SD maximum 2 GB tárterülettel rendelkezhet a megnövekedett igény miatt 2006-ban megjelent az SDHC (Secure Digital High Capacity) vele együtt a 2.0-s szabvány, amin közel 32 GB tárterület áll rendelkezésre, de a többre vágyóknak a 2009-ban megjelent SDXC (Secure Digital Extended Capacity) 3.0-s szabvánnyal akár 2 TB gazdálkodhatunk. A megnövekedett tárterület miatt változott fájlrendszer is FAT 16 – FAT 32 – exFAT típusokra, bár ezek utólag módosíthatóak formázással. Érdemes szemelőt tartani, hogy visszafelé kompatibilisek a kártyaolvasók, viszont az újabb SDHC és SDCX-t a régebbi típusok nem képesek olvasni illetve régebbi operációs rendszerek frissítést igényelhetnek az exFAT feldolgozásához.

A fejlettebb technológia drágább, viszont sok esetben elkerülhetetlen. Egy modern nagyfelbontású kép vagy HD videó készítésénél elengedhetetlen a „Class 10” típusú memóriakártya, mivel a rögzítés zökkenőmentes lebonyolításához szükséges a gyors írásképesség. Alapvetően a méretbeli különbségek a belső tulajdonságokat nem változtatták, de a tokozás rész változott. A normálméretű SD kártyákat írásvédetté lehet tenni, amíg a kisebbik változatokról ez a funkció – mechanikus – már nem érhető el.

Remélem sikerült bemutatnom az SD kártya tulajdonságait.

Tetszett a bejegyzés?

Csatlakozz a kütyü tesztek blog facebook közösségéhez!