Gyakran ismételt kérdések

A modern korban már a legtöbb eszköz támogatja a vezeték nélküli internetkapcsolatot, ezáltal egyre több helyen (lakásokban) telepítenek WIFI-s routert (útválasztót) ami a bejövő internetet képes WIFI-n szétosztani. Rengetegfajta útválasztó létezik, vannak speciálisabbak és egyszerűbbek, de az általános beállítás mindenhol megegyezik.

Gyenge a jelerősség? Állandóan megszakad a kapcsolat? Ingadozik a sebesség? Sok egyéb tényezőn kívül, ezeknek a tüneteknek akár egy rosszul beállított router is lehet az okozója.

Kezdjük az elejénél. Sűrűn lakott területen, főleg társasházak és paneleknél jellemző, hogy egyre több lakásban alakítanak ki WIFI hálózatot. Vezeték nélküli mikrohullámú kommunikáció egyik zavaró tényezője lehet, hogyha az adott környéken sok ilyen jelet generáló eszköz van, ugyanis ezek egymást "zavarhatják" ami jelromlást eredményezhet. Vegyük alapul a 2.4 GHz sávot, mivel jelenleg nagyon kevés kütyü támogatja az 5 GHz-et.

Melyik csatornát válasszam?

A 2.4 GHz-es sávon 14 csatornakiosztásból lehet gazdálkodni, a jobbik eset, hogyha a router automatikusan állítja a legkevésbé terheltre, de ez nem feltétlenül jelent eredményjavulást. A környezetünkben, hogyha sokan ugyanazt a csatornát használják, mint mi akkor lényegesen romolhat a jelerősségünk. Érdemes megvizsgálni, hogy melyik csatorna a legkevésbé terhelt - Windowson az inSSIDer programmal, Androidon a WIFI Analyzer nevű applikációval - és kézi beállítással átállítani az útválasztót a legkevesebbet használtra.

Hogyan javítsam a jelerősséget?

Rengeteg e-mailt kaptam már azzal kapcsolatban, hogy különböző márkájú telefonokat illetve tableteket, hogyan lehet rootolni. Sokszor tapasztalom azt, hogy a root valódi tulajdonságait nem ismerik a felhasználók, ezért szeretném összefoglalni mi is az a root.

Android operációsrendszereken alapvetően a főrészekhez nincs hozzáférésünk, ezáltal is védve van a felhasználók káros magatartásaitól úgymond "korlátozott" hozzáféréssel rendelkezünk. A rootolás ezt a korlátozást szünteti meg, ezáltal teljes rendszergazdákká válhatunk. Fontos hangsúlyozni, hogy az átlagos használathoz nincs szükség erre az opcióra és a pozitív hatásait is csak hozzáértők, legalábbis nem amatőrök élvezhetik ki, viszont a teljes jogosultsággal kárt is okozhatunk.

Mikor érdemes rootolni?

Egy átlagos felhasználó számára szerintem három esetben lehet szükség a bővített jogokra. Sajnos teljes rendszermentés (biztonsági mentés) létrehozásához, gyárilag előretelepített applikációk módosításához/törléséhez illetve a betöltő (boot) képernyő változtatásához alapesetben nincs hozzáférés, ilyenkor jól jöhet a rootolás. Persze haladó felhasználóknak sokkal több lehetőséget biztosít, ezáltal a processzor sebességének változtatását vagy a rendszerfájlok módosítására is lehetőség nyílik és még rengeteg egyéb funkció érhető el.

A CPU (Central Processing Unit) legegyszerűbben processzornak hívják, a készülék "agyát" képviseli. Központi feldolgozó illetve végrehajtó eszköz, amely az utasításokat hajtja végre. Asztali számítógéptől kezdve a mobil és táblagépeken át mindegyik eszközben megtalálható, csak a kialakítása és teljesítménye eltérő.

Mi az a cache?

A merevlemezek esetében itt is megtalálható a gyorsítótár (cache) ami a rendszermemória elérését segíti. A modern processzor elengedhetetlen részét képzi és általában két részből áll, egy kisebb és gyorsabb első szintű (L1) illetve egy nagyobb másodszintű (L2).

Mi az órajel (MHz, GHz)?

Legyen szó PC-ről vagy mobil illetve táblagépről a telepített alkalmazások törlése minden platformon megoldható. Megtalálni nem minden esetben egyszerű, mivel Windows, Android, iOS rendszereken is más helyen, más mozdulattal érhető el a törlés funkció.

Windows

Kezdjük talán a legelterjedtebb operációsrendszerrel, amelyen az évek múlásával, frissítések új kiadások után is ugyanazon helyen érhető el a programok törlése. A Windows-t fejlesztők még az új 8.1-es kiadásban is meghagyták a hagyományos megoldást, vagyis a vezérlőpultból elérhető "programok eltávolítása" menüpontot.

Elérés:

START >>> Vezérlőpult >>> Programok eltávolítása >>> a kiválasztott program eltávolítása

Windows 8 esetében a bal alsó sarokban jobb klikk lenyomása után érhető el a vezérlőpult.

(Az Apple Macintosh operációs rendszerénél valamivel egyszerűbb a művelet, mivel a "kukába" helyezéssel máris törölhető a program.)

Android:

A HDD (hard disk drive) korábbi nevén winchester az adatok tárolására szolgáló eszköz. Az otthoni felhasználásra legelterjedtebb a 2.5" és 3.5" méret. Léteznek külső és belső használatúak, utóbbi a számítógép, notebookba kerül beépítésre, amíg az előbbi hordozható több eszközre könnyen rácsatlakoztatható. A beépíthetőek általában SATA (I, II, III) csatlakozásúak, a hordozhatóak esetében a lassabb USB áll rendelkezésre. Az 5400 vagy 7200 fordulattal pörgő lemezek az olvasófej miatt sérülékenyek.

A HDD modern megfelelője az SSD (Solid State Drive), amelynek technológiája nem tartalmaz mozgó egységet ezért kevésbé sérülékeny. Az adathozzáférés mechanikai olvasófej hiánya miatt egyenletesebb és gyorsabb, mint a merevlemezek esetében és halkabb. Lényegesen drágább a hagyományos HDD-vel szemben, ezért főleg több tároló esetén használják rendszermeghajtónak. Hátránya, hogy korlátozottak az újraírások száma.