Gyakran ismételt kérdések

Normális videoszerkesztő programot találni nem egyszerű, főleg olyat, amellyel egy kezdő is könnyedén elboldogul. Profi programokból nincs hiány, de ezek többnyire angol nyelvűek és használatukhoz szükséges egy alaptudás a vágás és animációk területén, ráadásul egy-egy licencért horribilis összegeket kérnek el a gyártók. Többnyire egy átlagos felhasználónak nincs szüksége profi programra, a családi videók szerkesztéséhez illetve YouTube-ra szánt tartalmakhoz elég egy egyszerű videoszerkesztő program is.

Létezik egy kevésbé ismert szerkesztő program, amely ingyenes, magyar nyelvű és még a használata is egyszerű - kezdőknek kifejezetten ajánlott. A Movie Maker a Microsoft terméke és Windows operációs rendszer alatt érhető el (WIN7, WIN8, WIN 8.1). A következőkben felületesen bemutatom a program egyes tulajdonságait.

Nagy előnye, hogy a profi programokkal ellentétben a Movie Maker relatív gyenge hardveres tulajdonságokkal rendelkező számítógépen is futtatható - bár gyengébb számítógépnél a feldolgozás és az utasítás végrehajtás lényegesen lassulhat. Minimális rendszerkövetelménynek 1.6 GHz-es Pentium 4 processzor, 1 GB RAM, DirectX 9.0c és Shader Model 2 támogató grafikus kártya van meghatározva - de érdemes ennél erősebb specifikációjú gépet használni.

A legtöbbet használt, ezáltal a legelterjedtebb szövegszerkesztő program a Microsoft Word valamely változata. Mivel használata az üzleti és a magánéletben is fontos ezért elindítok egy cikksorozatot, gyorstalpalót az alap és néhány fontosabb funkcióval kapcsolatban. Minden vasárnap fog megjelenni egy rövid ismeretterjesztő írás, a témák darabszámát tekintve - igénytől függően - a felmerülő kérdések függvényében változó, ezért konkrétan még nem tudom meghatározni. A szakzsargont továbbra is nélkülözni fogom, egyszerűen és érthetően fogom bemutatni a funkciókat.

A képi bemutatások a Microsoft Office Word 2007-es verziójával fog történni, remélem segítséget tudok majd nyújtani, az egyszerű elsajátításban, megértésben.

Alapok:

Az alap szövegszerkesztéshez elengedhetetlen néhány funkció ismerete. A mai bejegyzésben ezeket ismertetem: betűtípus, betűméret, betűszín, formázás, bekezdés illetve szövegelhelyezés.

Betűtípus [2]: Szerencsére a kreativitás és a dizájn szempontjából fontos számtalan betűtípus közül választhatunk. Használatánál kétfajta opcióra kell figyelnünk.

1. Kijelölés nélkül a legördülő menüből választunk betűtípust, ez esetben a kurzor helyétől változik a betűtípus, az addig leírtakat nem változtatja.
2. Adott tartalom, vagy a már leírt szövegrész módosításához ki kell jelölni a módosítani kívánt szakaszt és ezután a legördülő menüből választhatunk betűtípust.

Fontos: Figyeljünk arra oda, hogy egyes típusok az ékezetes karaktereket nem támogatja (főleg az "ő"; "ű"; "ó"; "ú" karaktereket), azaz ilyenkor a szövegrészt módosítja, de az ékezeteket nem, ami elég ronda megjelenést eredményezhet.

Pl.:

Az SD (Secure Digital) egy memóriakártya, amelynek többfajta változata van méret és tárterület szempontjából. 2000-ben hozták létre és az azóta eltelt több mint egy évtized alatt egy meghatározó tárolóeszközzé vált. Manapság sokrétű felhasználása miatt, megtalálható a mobilok, tabletek és fényképezőgépek memóriamoduljaként, illetve számtalan eszközbe építettek és építenek SD kártya olvasót (pl.: notebook, TV, nyomtató, stb.).

Az eltérő méretű készülékek miatt a normál mellett még két különböző méretű kártya került kialakításra. 2003-ban az alapszabványt követve méretben kisebb "mini" majd rá két évre a lényegesen jobban elterjedt "micro" méretűt hoztak létre. Utóbbi található meg szinte minden tablet és mobiltelefonban bővítőmemória szerepében. A különböző méretek szerencsére kialakításban kompatibilisek maradtak felfelé adapter használatával - tehát micro - mini - normál.

Manapság szinte minden kütyün megtalálható valamilyen HDMI csatlakozó, háromfajta méretben létezik a normál "Type A", a kicsit kisebb mini és a gyakran mobiloknál alkalmazott micro kivitel. A szórakoztató elektronika egyik úttörője, a korábban használatos VGA (D-Sub) utódja. 2003-as megjelenése főleg a digitális tartalmak elterjedése, a komplexebb felhasználhatósága miatt vált esedékessé. Legnagyobb előnye a VGA kábellel szemben, hogy digitális jelet képes sugározni, azaz jelromlás nélkül képes közvetíteni a képi megjelenést.

A HDMI (High Definition Multimedia Interface) előnye, hogy tömörítetlenül képes audio és videó adatfolyam átvitelére, tehát egy kábelen képes akár HD minőséget és hangot egy megjelenítőre (TV, monitor, stb.) közvetíteni - ezzel is a kábelrengeteget lehet elkerülni. Ennek fontossága a szebb képi megjelenés miatt releváns, hiszen a megnövelt pixelszám azaz felbontás sem okoz problémát, tehát élesebb, színdúsabb videózást - mozizást - eredményez.

Képek, megjelenítések, ábrák megörökítése illetve szerkesztése a számítógépen nem csak drága és bonyolult programokkal oldható meg a Windows beépített alkalmazásai segítségünkre lehetnek. A Photoshop remek program, de használata tanulást igényel illetve licence díjas ráadásul többnyire nincs is rá szükség, képkivágásra és színkezelésre egyszerűbb programok is léteznek.

Az alap képernyőmentő - amit szerintem mindenki ismer - a print screen azaz a billentyűzeten elhelyezett "Prt Sc" jelölésű gomb (jobb felső tartományban keresendő). A gomb lenyomásával a teljes kijelzőről készít a rendszer egy képernyőfelvételt, amely utána beilleszthető különböző programokba. Hátránya, hogy csak teljes képernyőt tud lementeni, illetve felhasználni csak segédprogrammal (pl.: paint) lehetséges.

Az előbbinél szerintem egy fokkal jobban használható, sokak által nem ismert Windows alapprogram a "képmetsző", amellyel egy konkrét területet lehet kimetszeni és egyből lementeni mindenfajta segédprogram nélkül többfajta fájltípusba. Legegyszerűbben megnyitni a Windows keresőt használva lehet, "képmetsző" névre rákeresve.