Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Megéri e-könyvolvasót venni?

Kétségtelen tény, hogy az elektronikus világ fejlődik, és ebbe beletartozik az e-könyvolvasó is. A hagyományos könyvek és az e-bookokat összehasonlítani szerintem könnyű, de a kérdés továbbra is az, hogy megéri-e váltani, érdemes-e beruházni egy új technikai eszközre. Összeszedtem néhány érvet és ellenérvet az e-könyvolvasókkal szemben.

A könyv megfogható, lapozható, van egy kultusza, szokások társulnak az olvasásuk mellé, ellenben sok helyet foglalnak illetve drágábbak, mint az elektronikus változat. Az e-bookok könnyűek, mobilisek, akár több száz könyv elfér egy modellben, viszont a hosszú üzemidő dacára energiát igényelnek, ráadásul egy teljesen más érzést generálnak, mint a hagyományos társuk és az a tény sem elhanyagolható, hogy valamilyen szinten kell hozzá egyfajta hozzáértés a számítástechnikához.

A két érzés nem ugyanaz, olyasmi mint az elektromos cigi és rendes cigi viszonya - persze ez egy eléggé lesarkított példa. Az igazi könyvszeretőket átszoktatni az elektronikus változatra nem mondom, hogy lehetetlen, de azért nem könnyű feladat. A könyvek jól mutatnak a polcon, többkötetes kiadásnál gyűjthetőek és a polcról bármikor leemelhetőek, az e-könyv ugyanezt az élményt nem tudja biztosítani, ráadásul a hagyományos lapozás hiánya kifejezetten negatív élményt kelt.

Az e-könyvolvasók mellett szól a sokrétű felhasználás, azaz a hagyományos értelembevett könyvolvasó mellett számtalan hasznos lehetőséget kínál, hiszen egyéb tartalmakat is képes megjeleníteni legyen szó újságról vagy egy tanulmányról, a lényeg a digitális kialakítás. A pozitívumok mellé sorolnám a több könyv egyidejű tárolását is (akár több százról is beszélhetünk), bár ezt az igazi könyvszeretők erősen vitatják.

8 Tovább

Meddig tervezzünk egy-egy technikai eszközzel?

Gondolom, senkinek sem mondok azzal újat, hogy a mai gyártók termékei nem örökéletűek, másodlagos szempont az élettartam ezért nem is készülnek tartós készülékek. Persze utóbbi érthető, hiszen a gyártóknak nem érdekük az "örökélet", a mesterséges fogyasztásgenerálás sokkal kifizetőbb a számukra - nekünk meg bosszantó. A különböző technikai eszközök ezen a téren kimagasló értékromlással bírnak és az árukat tekintve azért ez egy kicsit dühítő.

A legmodernebb eszközök még jó esetben sem tekinthetőek "jó befektetésnek", hiszen értékromlásuk a kocsikkal vetekszik, persze arányosítva. A mobilok és tabletek elértéktelenedése hihetetlen gyors, de a notebookok is határozottan vesztenek az eredeti értékükből. A különböző "okos" tévék esetében viszonylag jobb a helyzet, de azért itt sem számolhatunk a régi televíziók hosszú élettartalmával.

Nem akarok vitát kezdeményezni a prémiumtermékek árazásával kapcsolatban, de azért többnyire megállapítható, hogy ezek a termékek valamivel jobban tartják az értéküket, legalábbis lassabb az értékromlásuk, mint egy közép illetve alsókategóriás kütyü esetében. Persze a technika fejlődése azért itt is közrejátszik, hiszen nem feltétlenül éri meg egy drága prémiumkészüléket vásárolni, mivel tudás szinten gyorsan veszít az értékéből.

0 Tovább

Miért drágák a kütyük?

A címben szereplő kérdés érdekes, de nem egyszerű megválaszolni. Nem csak hazai vonatkozásban drágák az "okos" készülékek, külföldön bár valamennyivel olcsóbbak még így is jelentős összegeket képviselnek. Sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy "túlárazottak" ezek a készülékek, amellyel valamelyest egyet is értek. Konkrétan nem az előállítás költségéről vagy az egyéb járulékos kiadásokról szeretnék írni, egyszerűen a magyar viszonyokra szeretném rávezetni az árazás kérdését.

Két fontos pillére van az árkalkulációnak - és ez márkától független - az egyik az árfolyam a másik az általános forgalmi adó, azaz ÁFA.

Miért számít az árfolyam?

Gondolom, senkinek nem írok azzal újat, hogy a különböző technikai eszközök (pl.: notebook, tablet, mobil, stb.) legtöbbje külföldről származik. Ezeknek a megvételét a hazai forgalmazók nem forintban, hanem valamely külföldi ország fizetőeszközével teljesítik. Minden egyéb tényezőtől eltekintve (pl.: árrés, behozatal költség, stb.) az egyik legmeghatározóbb az árazásban a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz (forint) gyengülése drágulást jelent, amit a kereskedők/forgalmazók keményen meg is jelentetnek az árképzésükben.

A számok nyelvére lefordítva a következőt jelenti dollárral számolva.

5 Tovább

Mikor érdemes készülékbiztosítást kötni?

A készülékbiztosítások közül különböző fajtájú csomagok érhetőek el a havidíjas előfizetők részére a három nagy telefonszolgáltató cég közül kettőnél illetve különböző oldalak is kínálnak hasonló szolgáltatást. Sokakban felmerülhetett a kérdés, hogy érdemes-e ilyet kötni, vagyis milyen értékhatárnál hasznos a megléte. Érvek és ellenérvek csatája, az állandó fix költség, avagy az egyszeri nagy kiadás összevetése. Baleset bárkivel történhet, de erre alapozzunk? Megpróbálok segíteni.

Miért hasznos a biztosítás?

Előre nem kalkulálható esemény, azaz véletlenszerű károsodás, rongálás, lopás bekövetkeztében kártalanítja az előfizetőt - különböző feltételek szerint - ami által komoly kiadásától/veszteségétől mentesítheti a tulajt. A csomagok két kategória bonthatóak, az egyiknél a készülékben keletkezik hiba/károsodás, amely nem a garanciális feltételek alá tartozik, a másik csoport épül az előbbire, azaz csak kiegészül azzal, hogy az eltulajdonítás ellen is véd. Törés, folyadék és lopás három párosa, amiktől minden tulaj félhet és költséges kiadásokat jelenthet, ezek ellen nyújt biztonságot a biztosítás.

Mikor éri meg?

A biztosításnak van egy havidíja és rengeteg feltétele illetve káresemény vagy lopás után önrész is szükségeltetik. A havidíj és önrész mértéke a készülék újkori állapota szerinti kiskereskedelmi (eladási) ára a mértékadó, általában különböző sávos megoldásokkal kínálják a különböző verziókat. Készülék válogatja, hogy mikor éri meg és persze a felhasználó/vásárló igényei és felhasználása sem elhanyagolható.

A Telekom kínálatát vizsgáltam és a sávos elosztásból az első két kategóriával most nem foglalkoznék mivel elég egyénspecifikus. Az öt kategóriából tehát a maradék hárommal fogok foglalkozni.

Készülékár [Ft]

Legolcsóbb csomag [Ft/hó]

Legdrágább csomag [Ft/hó]

80 001 - 130 000

1190

2090

130 001 - 180 000

1790

3190

180 001 - 350 000

2190

3790

Mindenkinek a készülék vásárlását követő 60. napig van lehetősége valamelyik csomag megkötésére, és utána már nem módosítható. Lemondásra bármikor lehetőség van, de értelemszerűen az előzőből kiindulva utána már újat az adott készülékre nem köthető. A biztosítás díjának nemfizetése, tartozás vagy szolgáltató váltás (esetleg kártyás kondícióra váltás) esetében értelemszerűen megszűnik a szolgáltatás.

Érdemes 24 hónappal számolni, mivel többségében egy készülék ennyi időt tölt egy felhasználónál (a felső kategóriánál 36 hónap a reális) és az értékcsökkenés is ennyi ideig indokolja a biztosítás meglétét. Maximum 5 évre köthető.

0 Tovább

Elázott a kütyüm! Mit tegyek?

Kétfajta felhasználó létezik, akinek már elázott egyszer valamilyen készüléke, és akinek el fog ázni. Használatukból eredően könnyen "baleset" történhet, főleg notebook, mobil és táblagép esetében. Mindegyik használati cikk és rugalmas felhasználásuk miatt - nincsenek fix helyhez kötve - üdítőital, kávé és egyéb folyadékok áldozatává válhatnak. A legóvatosabb felhasználó is belefuthat egy intenzív esőbe, ahol a készüléke menthetetlenül elázik.

A folyadék mennyiségétől függően többfajta variáció létezhet.

1 Tovább
«
12

Gyakran ismételt kérdések

blogavatar

Számítástechnikában felmerülő kérdésekre néhány egyszerű, de hasznos válasz legyen szó mobil, tablet vagy notebookról.

Utolsó kommentek