Gyakran ismételt kérdések

A fejlődő technika révén az okosmobilok elterjedésével megnőtt az igény a különböző sávszélességű internetkapcsolatra. A három nagy hazai szolgáltató kínálatában egyaránt megtalálható különböző csomagok, amelyek egy fix adatmennyiséget tartalmaznak. A verseny erősnek mondható a szolgáltatás színvonala és az árazás tekintetében is.

A mobilinternetnél nem sebességet vásároljuk meg, hanem az adatmennyiséget és ez lényegesen megkülönbözteti a vezetékes hálózatokhoz képest akárcsak a lefedettség.

A GPRS-től a 4G-ig hosszú út vezetett, és a kezdetben alig 53 kbit/s sebesség mára akár 326 Mbit/s is lehet, legalábbis maximális névértéket tekintve. Ez a különbség számadatokkal alátámasztva a 4G más néven LTE majdnem 6300-szor gyorsabb sebességet jelent. Persze a valóság nem ennyire egyértelmű, mivel a leggyorsabb internetet kínáló Telenor is csak 150 Mbit/s értéket határoz meg, de a különbség még így is jelentős.

A csúcshálózat, azaz a 4G technológia területén csak a Telenor és a Telekom versenyez és fejleszt, jelenleg főleg a nagyobb városokban érhető el.

A fő kihívást és egyben a problémát a lefedettség jelenti, mivel nem megfelelő jelerősség esetén csak a lassabb internetkapcsolat érhető el, aminek a használat során egyértelmű jelei vannak - percek telnek egy-egy oldal betöltésénél. Ezen a területen vezet a Vodafone, mivel leírása alapján Magyarországon 98.3%-os a 3G hálózat lefedettsége.

GPRS - EDGE - 3G - HSUPA - HSDPA - HSPA+ - 4G (LTE)

A felállás nem feltétlenül ennyire egyszerű, mivel a mobilkészülék minden esetben a legjobb, leggyorsabbra próbál felcsatlakozni az adott lehetőségeken belül, de gyakran csak az EDGE érhető el, ami az alap internetezéshez lassú, időigényes megvárni mire betölt egy weboldalt. A GPRS szinte mindenhol elérhető, még akár pincékben is, de a teljesítménye egy mai okostelefonhoz kevés, szinte használhatatlan.

Számtalan tényező befolyásolja a számítógépünk gyorsaságát, de egy mobil illetve tablet esetében is hasonló faktorok okozzák a "belassulást". Arról már korábban is írtam, hogy a CPU és a RAM a folyamatok elvégzésének sebességét nagyban befolyásolják, ezáltal ezeknek a terheltsége kulcsszerepet játszik a lassú vagy belassuló számítógépnek. Egy kellően karbantartott gép esetében nem kell attól tartanunk, hogy lassulna, viszont hogyha hagyjuk, hogy a programok "átvegyék" az irányítást akkor sok kellemetlen meglepetéssel találkozhatunk.

Első körben nézzük a hardveres, azaz a fizikai eszközöket, amelyek a sebességet lényegesen befolyásolják. A CPU határozza meg leginkább azt, hogy milyen gyorsan képes egy folyamatot (programot) elvégezni/futtatni a számítógépünk. A RAM a processzort támogatja, túl alacsony tárolókapacitás esetén hátráltathatja a feldolgozásnak a sebességét. A HDD az adatállományok betöltésénél játszik kulcsszerepet, egy elavult háttértár nagymértékben lassíthatja a program adatállományának az elérését. A trió leggyengébb láncszeme minden esetben lassító tényező, ezért érdemes úgy választanunk, hogy az erőviszonyok megegyezzenek.

A RAM (Random Access Memory) egy írható és olvasható adattároló eszköz, amely csak addig tárolja az adatokat ameddig a számítógép felszültség alatt van. Alapvető eszköz, a számítógép sebességét nagyban befolyásolja. Fő funkciója a CPU által végrehajtandó programok és feldolgozásra váró adatok tárolása. A RAM jóval lassabb, mint a CPU, de ezt cache (gyorsítótár) beépítésével küszöbölik ki (korábbi írásom a CPU-ról ITT olvasható).

A ROM (Read-Only Memory) egy olyan memóriatípus, ami csak olvasható adatokat tartalmaz. Az adatok a felvitel (beégetés) után már nem módosítható, áramtalanításnál sincs adatvesztés. Általában a BIOS és firmware illetve programok beállításainak értékeit tartalmazza. Mivel a ROM lassan olvasható ezért manapság automatikusan a számítógép a jóval gyorsabb RAM-ba másolja az adatait.

Mi a RAM meghatározó paraméterei?