Gyakran ismételt kérdések

Sokan tartózkodnak a webshopos vásárlástól, pedig ez az online lehetőség lényegesen jobb konstrukciót kínál egyes esetekben, mint a hagyományos személyes vásárlástípus. A mai bejegyzésben a webshopok által nyújtott előnyökkel és hátrányokkal fogok foglalkozni.

Mi az a webshop?

Érdemes tisztázni, hogy mi is az a webshop. Olyan online felület, ahol egy forgalmazó árukat/termékeket kínál eladásra és egyben megvásárlásuk is csak ezen a felületen keresztül lehetséges. Persze vannak átfedések, de az igazi webshop az, amikor konkrét üzlet nincs csak a webes felület. Ez a terület egyre népszerűbb, ami által sok már üzlettel rendelkező vállalat is elindítja saját webáruházát, de ez esetben némileg más a szabályozás, tehát ebben a bejegyzésben ezzel nem fogok foglalkozni.

Milyen előnyei vannak a webes vásárlásnak?

A CD (Compact Disc) azaz magyarosítva kompakt lemez bemutatása szerintem nem szükséges, hiszen mindenki ismeri, szinte mindenki használta, forradalmasította az adattárolást. Egy lemez durván 120 mm átmérőjű és 1.2 mm vastagságú, összesen körülbelül 700 MB adat tárolására képes. A technológiát már az 1970-es években kidolgozták, de az első hanglemezre 1979-ig várni kellett. 1982-ben került először kereskedelmi forgalomba és bár főleg a hanglemez utódjaként emlegették sikereit inkább adathordozóként érte el.

Kezdetben ténylegesen zeneszámok tárolására alkalmazták. 1985-ben jött a CD-ROM amit csak olvasni lehetett és 1990-ben a CD-RW ami újraírható volt.

A bevezetésével és elterjedésével megjelentek az optikai meghajtók, amelyek lassan alaptartozékává váltak a személyi számítógépeknek. A technika mélységébe nem szeretnék belemenni (mert ez nem egy szakmai blog), egy másfajta jelenségről szeretnék írni. Vajon meddig lesz még kapható CD? Manapság mennyire használt még ez a technika?

Biztos, hogy még messze van az a pont, hogy teljesen megszűnjenek a CD-k, hiszen még a mai napig kaphatóak. Az egy másik kérdés, hogy használatuk mellett már elég kevés indok szól, mivel az alternatív megoldások lényegesen jobb és stabilabb adattárolást tesznek lehetővé. Az internet széleskörű elterjedésével az online tartalmak megjelenésével, egyre jobban szorulnak a háttérbe a kompakt lemezek.

Rengeteg érvet és ellenérvet lehet felsorolni a különböző felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban. Használatuk vitathatatlanul kényelmes megoldást kínál a különböző adataink tárolására, de a véges kapacitás illetve a költséges tárhely bővítés nagyban korlátozza a felhasználhatóságot. Biztonsággal nincs probléma, tehát nem kell félni, hogy a legféltettebb családi képeinket valaki megkaparintja, de az alacsony internetes sávszélesség komoly problémát okozhat.

Mi szól a használata mellett?

A felhőszolgáltatás egy virtuális adattár, azaz fizikailag nem kell magunkkal hordozni a különböző adattároló eszközöket és az adatainkat számtalan internetkapcsolattal rendelkező eszközön megtekinthetjük, bővíthetjük, szerkeszthetjük. Lopás, elemi kár, törés nem befolyásolja az adataink meglétét, azaz biztonságba tudhatjuk őket (pl.: családi fotók, fontosabb dokumentumok, stb.).

Időről, időre készülnek felmérések, amelyekből kiderül, hogy Magyarországon a legelterjedtebb jelszavak TOP3-as listáján toronymagasan az első az "123456" kombináció, de a "jelszo" és "12345" is elég gyakori. Az elején le kell szögeznem, hogy nincs feltörhetetlen jelszó, és a kiberbűnözök egyre profibbak ezen a területen.

Miért kell bonyolult jelszó?

Az idő kulcsfontosságú azaz, hogy mennyi idő alatt tudják megfejteni a jelszavunkat. Minél bonyolultabb, minél több karakterből áll, annál nehezebb a dolguk, és annál több időt igényel a feltörésük.

Honnan tudom, hogy megfelelő a jelszavam?

Amennyiben a TOP20-as listán megtalálod az általad használt jelszót megállapítható, hogy nem elég bonyolult.

(Forrás: CrySyS)

Különböző oldalakon lehet ellenőrizni a jelszavunk biztonsági szintjét illetve véletlenszerű "generált" jelszót is előállíthatunk (például ITT). Kerüljük az egymást követő (pl.: abc, 123, asd stb.) és az ismétlődő (pl.: aaa, 111, 000) karaktereket.

Milyen jelszót válasszak?

A modern korban már a legtöbb eszköz támogatja a vezeték nélküli internetkapcsolatot, ezáltal egyre több helyen (lakásokban) telepítenek WIFI-s routert (útválasztót) ami a bejövő internetet képes WIFI-n szétosztani. Rengetegfajta útválasztó létezik, vannak speciálisabbak és egyszerűbbek, de az általános beállítás mindenhol megegyezik.

Gyenge a jelerősség? Állandóan megszakad a kapcsolat? Ingadozik a sebesség? Sok egyéb tényezőn kívül, ezeknek a tüneteknek akár egy rosszul beállított router is lehet az okozója.

Kezdjük az elejénél. Sűrűn lakott területen, főleg társasházak és paneleknél jellemző, hogy egyre több lakásban alakítanak ki WIFI hálózatot. Vezeték nélküli mikrohullámú kommunikáció egyik zavaró tényezője lehet, hogyha az adott környéken sok ilyen jelet generáló eszköz van, ugyanis ezek egymást "zavarhatják" ami jelromlást eredményezhet. Vegyük alapul a 2.4 GHz sávot, mivel jelenleg nagyon kevés kütyü támogatja az 5 GHz-et.

Melyik csatornát válasszam?

A 2.4 GHz-es sávon 14 csatornakiosztásból lehet gazdálkodni, a jobbik eset, hogyha a router automatikusan állítja a legkevésbé terheltre, de ez nem feltétlenül jelent eredményjavulást. A környezetünkben, hogyha sokan ugyanazt a csatornát használják, mint mi akkor lényegesen romolhat a jelerősségünk. Érdemes megvizsgálni, hogy melyik csatorna a legkevésbé terhelt - Windowson az inSSIDer programmal, Androidon a WIFI Analyzer nevű applikációval - és kézi beállítással átállítani az útválasztót a legkevesebbet használtra.

Hogyan javítsam a jelerősséget?