Gyakran ismételt kérdések

Korábban már írtam a HDD és SSD-ről, de konkrétan nem fogalmaztam meg, mikor érdemes váltani a régebbi merevlemezről (HDD) az egyre jobban elterjedő SSD-re. Számtalan érv szól a "szilárdtest-meghajtó" (Solid State Drive) mellett, de a lényegesen magasabb árazásuk, még mindig gátat szab a gyors elterjedésnek, bár egyre olcsóbban hozzá lehet jutni egyre nagyobb tárhelyet kínáló eszközökhöz.

Nem megszokott módon először a hátrányokkal kezdem. A HDD-k esetében manapság már minimum 250 GB tárhelyet kínáló típusok érhetőek el, SSD-nél még mindig "csak" 60-120-250 GB-os darabokról beszélhetünk (persze van nagyobb is, de azok már majdnem egy teljes számítógép árába kerülnek). Árazás tekintetében egy GB (gigabájt) kapacitásra levetítve a két fajta tárolóeszközt összehasonlítva lényeges az eltérés, az SSD többszörös áron kínál egy GB tárkapacitást. A másik hátránya - mert szerencsére csak kettő van - az újraírás kapacitása, ami egy SSD esetében korlátozott. Egy márkásabb darabnál több millió ciklusról beszélhetünk, de egy olcsóbb esetében pár százezerről. Egyik eszköznél sincs örök élet, de a szilárdtest-meghajtót lényegesen kevesebbszer írhatjuk újra, mint egy HDD-t.

A hátrányokat olvasva, sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy miért is éri meg akkor SSD-re váltani. Erre egyszerű válaszolni, mivel a HDD-vel szemben rengeteg előnye van:

Magas a villanyszámla? Érthetetlen fogyasztásnövekedés? Számoljunk a rejtett áramfogyasztókkal!

A modernkor vívmányai sajnos vagy szerencsére - mindenki maga döntse el - árammal működnek, viszont sokan nem számolnak azzal, hogy a bedugva felejtett töltők illetve standby állapotban hagyott készülékek felesleges fogyasztóként üzemelnek. A tudatos felhasználás nem csak a vásárláskor fontos, a mindennapi használatnál is lényeges az energiatakarékosság. Utóbbi fontos az ökológiai lábnyomunk csökkentése miatt is, de a pénztárcánkra is jótékony hatást gyakorol.

Mi az a standby?

A készülékeink kikapcsolásával "standby" állapotba kerülnek, azaz nem szűnik meg teljesen a fogyasztás. Leggyakoribb mindenki által ismert megjelenítési formája a tévékészülékeknél tapasztalható, a kikapcsolást követően általában egy LED világításával ismerhető fel. Amolyan készenléti megoldás arra, hogyha újra használni akarjuk, egyszerűen bekapcsolható legyen. Sajnos ebben az állapotban még a modern készülék is energiát fogyaszt.

Spórolás, de hogyan?

Számtalan tényező befolyásolja a számítógépünk gyorsaságát, de egy mobil illetve tablet esetében is hasonló faktorok okozzák a "belassulást". Arról már korábban is írtam, hogy a CPU és a RAM a folyamatok elvégzésének sebességét nagyban befolyásolják, ezáltal ezeknek a terheltsége kulcsszerepet játszik a lassú vagy belassuló számítógépnek. Egy kellően karbantartott gép esetében nem kell attól tartanunk, hogy lassulna, viszont hogyha hagyjuk, hogy a programok "átvegyék" az irányítást akkor sok kellemetlen meglepetéssel találkozhatunk.

Első körben nézzük a hardveres, azaz a fizikai eszközöket, amelyek a sebességet lényegesen befolyásolják. A CPU határozza meg leginkább azt, hogy milyen gyorsan képes egy folyamatot (programot) elvégezni/futtatni a számítógépünk. A RAM a processzort támogatja, túl alacsony tárolókapacitás esetén hátráltathatja a feldolgozásnak a sebességét. A HDD az adatállományok betöltésénél játszik kulcsszerepet, egy elavult háttértár nagymértékben lassíthatja a program adatállományának az elérését. A trió leggyengébb láncszeme minden esetben lassító tényező, ezért érdemes úgy választanunk, hogy az erőviszonyok megegyezzenek.

A HDD (hard disk drive) korábbi nevén winchester az adatok tárolására szolgáló eszköz. Az otthoni felhasználásra legelterjedtebb a 2.5" és 3.5" méret. Léteznek külső és belső használatúak, utóbbi a számítógép, notebookba kerül beépítésre, amíg az előbbi hordozható több eszközre könnyen rácsatlakoztatható. A beépíthetőek általában SATA (I, II, III) csatlakozásúak, a hordozhatóak esetében a lassabb USB áll rendelkezésre. Az 5400 vagy 7200 fordulattal pörgő lemezek az olvasófej miatt sérülékenyek.

A HDD modern megfelelője az SSD (Solid State Drive), amelynek technológiája nem tartalmaz mozgó egységet ezért kevésbé sérülékeny. Az adathozzáférés mechanikai olvasófej hiánya miatt egyenletesebb és gyorsabb, mint a merevlemezek esetében és halkabb. Lényegesen drágább a hagyományos HDD-vel szemben, ezért főleg több tároló esetén használják rendszermeghajtónak. Hátránya, hogy korlátozottak az újraírások száma.

Sokszor utalok tesztjeimben az OTG kábel meglétére, illetve, hogy az adott mobil vagy tablet támogatja ezt a funkciót. De mi is az OTG? Az OTG (On-The-Go) kábel lehetővé teszi az okos készüléket, hogy kapcsolódni tudjon egyszerű USB eszközökkel. A kábel maga az átalakító, amelynek egyik vége microUSB "apa" típusú, amíg a másik vége hagyományos USB foglalat.

Hogyan használható?