Gyakran ismételt kérdések

Régen mennyivel könnyebb volt, vettünk egy készüléket, áthelyeztük a már meglévő SIM kártyánkat és máris nyomkodhattuk/használhattuk az új készülékünket. Manapság ez már nem ennyire egyszerű, hiszen készülék típusa válogatja, hogy milyen méretű SIM kártya használható. Természetesen a mobilszolgáltatóknál minden méretű kártya elérhető, de ha nem újonnan vásárolunk, a csere költséges lehet, ezért a házi átalakításnak nem csak a készülékváltás, hanem költségcsökkentés is fontos indoka lehet.

Fontos! Az otthoni SIM kártya átalakítás bár nem bonyolult, el lehet rontani, és akkor használhatatlanná válhat a kártyánk. Mielőtt belekezdünk a vágásba ellenőrizzük le, hogy a jelenlegi kártyánk mekkora méretű, illetve az új készülékünk mekkora méretű kártyát igényel. Mindenki csak saját felelősségére végezze el, felelősséget nem vállalok.

Milyen méretű SIM kártyák léteznek?

A napokban gondolkodtam el azon, hogy vajon Magyarországon mennyit telefonálunk, de pontos adat nélkül nehéz lett volna erről egy érdekes cikket készíteni. Teljesen véletlenül tegnap a Telekom sajtóközleménye pont erről szólt, illetve a GSM 20. évfordulójáról. Mivel szerintem keveset tudunk erről a területről, ezért a mai bejegyzésben a telefonos szokásainkról fogok írni.

Korábban a táskaméretű telefonok több mint 4 kg-os tömegüket nem mondanám mobiltelefonnak, inkább egy jó edzőtársnak. Magyarországon 1989. december 4-én a Westel Rádiótelefon Kft. megalakulásával kezdődött el a rádiótelefon szolgáltatás, amely eredetileg 450 MHz frekvenciatartományra volt tervezve NMT (Nordic Mobile Telephony) rendszerre.

A digitális alapokon nyugvó GSM rendszer bevezetése elsőként a Pannon GSM nevéhez fűződik 1994. március 26-án indult el, a Westel 900 kicsit lemaradva március 31-én vezette be. Az analóg NMT 450-hez képest a GSM jobb minőségű beszédkódolást, nagyobb hálózati kapacitást és világméretű roming lehetőségét biztosított.

20 éves a GSM és az eltelt idő alatt rengeteget változott a felhasználása, a szokásaink is módosultak, hétköznapi kellékké vált a mobiltelefon, aminek a táskaméret elhagyásához nagymértékben hozzájárult a GSM bevezetése.

Mennyit beszéltünk az elmúlt 20 évben?

Alapvetően a mobilos/tabletes környezetbe letölthető applikációk (játékok, alkalmazások) ingyenes verzióiban találkozhatunk számtalan reklámmal, amelyeknek megjelenítése elbizonytalaníthatja a felhasználókat. Sajnos van egy olyan rossz beidegződés, hogy a reklámok vírusokat tartalmaznak, és mondjuk ezen az egyes megjelenítések "kétes" kialakítása sem segít.

A reklámmentes appok többnyire fizetős kivitelben vannak, azaz az alapprogramért fizetnünk kell. Természetesen vannak kivételek, de azok is többségében trial verziók (azaz nem teljes).

A reklámok szerintem két csoportra oszthatóak, az egyik a normális médiaügynökség által kihelyezett (leggyakrabban Google) hirdetései, a másik a programkészítő egyéb applikációit hirdető reklámok. Utóbbi a veszélyesebb (természetesen csak átvitt értelembe) mivel ezeknek a megjelenítése nincs szabályozva ellenben a médiaügynökségek hirdetéseinek megjelenítésének szigorú követelményei vannak (elhelyezés, méret, stb.).

Érdekes kérdést vet fel a különböző nyomkövető szolgáltatások, hiszen ezzel bármikor lekövethető, ki merre járt, egy kevés ismerettel még az is kikövetkeztethető, hogy mit csinált. Az okostelefonok nem csak internetböngészésre képesek, számtalan funkciójuk többek között a helyzetmeghatározásra is alkalmasak. A félelmek ezen a területen nem alaptalanok, hiszen ezzel letérképezhető a különböző szokásaink, viszont hasznosnak is bizonyulhat rengeteg esetben.

A WindowsPhone-t nem ismerem, de az Android (Google) és az iOS (Apple) képes nyomon követni a felhasználókat okostelefonjuk illetve táblagépükkel. Persze jelenleg ezt a szolgáltatást a felhasználó aktiválhatja illetve kikapcsolhatja, tehát azért nem akkora a baj, de maga a funkciónak a megléte sokakat - köztük engem is - megriaszthat.

Kétfajta felhasználó létezik, akinek már elázott egyszer valamilyen készüléke, és akinek el fog ázni. Használatukból eredően könnyen "baleset" történhet, főleg notebook, mobil és táblagép esetében. Mindegyik használati cikk és rugalmas felhasználásuk miatt - nincsenek fix helyhez kötve - üdítőital, kávé és egyéb folyadékok áldozatává válhatnak. A legóvatosabb felhasználó is belefuthat egy intenzív esőbe, ahol a készüléke menthetetlenül elázik.

A folyadék mennyiségétől függően többfajta variáció létezhet.