Gyakran ismételt kérdések

Normális videoszerkesztő programot találni nem egyszerű, főleg olyat, amellyel egy kezdő is könnyedén elboldogul. Profi programokból nincs hiány, de ezek többnyire angol nyelvűek és használatukhoz szükséges egy alaptudás a vágás és animációk területén, ráadásul egy-egy licencért horribilis összegeket kérnek el a gyártók. Többnyire egy átlagos felhasználónak nincs szüksége profi programra, a családi videók szerkesztéséhez illetve YouTube-ra szánt tartalmakhoz elég egy egyszerű videoszerkesztő program is.

Létezik egy kevésbé ismert szerkesztő program, amely ingyenes, magyar nyelvű és még a használata is egyszerű - kezdőknek kifejezetten ajánlott. A Movie Maker a Microsoft terméke és Windows operációs rendszer alatt érhető el (WIN7, WIN8, WIN 8.1). A következőkben felületesen bemutatom a program egyes tulajdonságait.

Nagy előnye, hogy a profi programokkal ellentétben a Movie Maker relatív gyenge hardveres tulajdonságokkal rendelkező számítógépen is futtatható - bár gyengébb számítógépnél a feldolgozás és az utasítás végrehajtás lényegesen lassulhat. Minimális rendszerkövetelménynek 1.6 GHz-es Pentium 4 processzor, 1 GB RAM, DirectX 9.0c és Shader Model 2 támogató grafikus kártya van meghatározva - de érdemes ennél erősebb specifikációjú gépet használni.

A címben szereplő kérdés érdekes, de nem egyszerű megválaszolni. Nem csak hazai vonatkozásban drágák az "okos" készülékek, külföldön bár valamennyivel olcsóbbak még így is jelentős összegeket képviselnek. Sokszor találkozom azzal a kijelentéssel, hogy "túlárazottak" ezek a készülékek, amellyel valamelyest egyet is értek. Konkrétan nem az előállítás költségéről vagy az egyéb járulékos kiadásokról szeretnék írni, egyszerűen a magyar viszonyokra szeretném rávezetni az árazás kérdését.

Két fontos pillére van az árkalkulációnak - és ez márkától független - az egyik az árfolyam a másik az általános forgalmi adó, azaz ÁFA.

Miért számít az árfolyam?

Gondolom, senkinek nem írok azzal újat, hogy a különböző technikai eszközök (pl.: notebook, tablet, mobil, stb.) legtöbbje külföldről származik. Ezeknek a megvételét a hazai forgalmazók nem forintban, hanem valamely külföldi ország fizetőeszközével teljesítik. Minden egyéb tényezőtől eltekintve (pl.: árrés, behozatal költség, stb.) az egyik legmeghatározóbb az árazásban a forint árfolyama. A hazai fizetőeszköz (forint) gyengülése drágulást jelent, amit a kereskedők/forgalmazók keményen meg is jelentetnek az árképzésükben.

A számok nyelvére lefordítva a következőt jelenti dollárral számolva.

A Facebook használata egyszerre könnyű és bonyolult furcsa kettőséget alkot. Használni könnyű beállítani nehéz és a funkcióit átlátni szinte lehetetlen, amin a folyton változó adatvédelem sem segít, főleg mivel erről nem igen tájékoztatják a felhasználókat. Ma egy jelentéktelennek tűnő funkciót fogok bemutatni ok-okozat értelmezésével, remélem ezzel segíthetek a "LIKE" gomb funkcióinak megértésében.

A LIKE azaz magyarul "tetszik" gombot általánosságban használjuk, ha egy bejegyzés, hozzászólás, kép vagy állapotot kedvelünk. Felhasználói oldalról ez egy gesztus, amely hozzászólás nélkül kifejezheti álláspontunkat. Amellett, hogy egy kifejezőeszköz, ismerőseinket is értesítjük arról, hogy nekünk mi tetszett.

Mi történik, hogyha egy oldalt "lájkolunk"?

Sokan nincsenek azzal tisztában, hogy egy felhasználó és egy oldal lájkolása nem egyenértékű. Utóbbi esetben nem csak a "tetszést" fejezzük ki, hanem egyúttal feliratkozunk az oldalra, azaz minden frissítés (megosztás) megjelenik a hírfolyamunkban.

Like szerepe a weboldalaknál