Gyakran ismételt kérdések

A Word szövegszerkesztő program használata nem bonyolult, de vannak praktikái, amiket érdemes elsajátítani. A cikksorozat negyedik bejegyzésében az élőfej és élőláb beállításait fogom ismertetni, hiszen használata nagymértékben megkönnyíti a dokumentumkészítést, ráadásul a megfelelő külső megjelenés szerkesztéséhez is remekül használható. Eddig megismerkedhetünk az alapokkal, a stílusbeállításokkal és a táblázatkezeléssel.

Az élőfej és élőláb a dokumentum lapjainak kezdetét és végét jelenti, egy oldalon beállítva az összes lapon megjelenik, enyhén átlátszó módon (nyomtatásnál nincs halványítás). Oldalszámozáshoz, dátummegjelöléshez automatikus beépülő modul használható, de szinte bármi elkészíthető adott méretekben. Különböző fontosabb megjelölésekhez (pl.: készítő neve, cégnév, dokumentum megnevezése, projektnév, stb.) érdemes használni, mivel így nem kell állandóan leírnunk, illetve a kész dokumentumot olvasónak is egy segítséget nyújt.

Manapság szinte minden kütyün megtalálható valamilyen HDMI csatlakozó, háromfajta méretben létezik a normál "Type A", a kicsit kisebb mini és a gyakran mobiloknál alkalmazott micro kivitel. A szórakoztató elektronika egyik úttörője, a korábban használatos VGA (D-Sub) utódja. 2003-as megjelenése főleg a digitális tartalmak elterjedése, a komplexebb felhasználhatósága miatt vált esedékessé. Legnagyobb előnye a VGA kábellel szemben, hogy digitális jelet képes sugározni, azaz jelromlás nélkül képes közvetíteni a képi megjelenést.

A HDMI (High Definition Multimedia Interface) előnye, hogy tömörítetlenül képes audio és videó adatfolyam átvitelére, tehát egy kábelen képes akár HD minőséget és hangot egy megjelenítőre (TV, monitor, stb.) közvetíteni - ezzel is a kábelrengeteget lehet elkerülni. Ennek fontossága a szebb képi megjelenés miatt releváns, hiszen a megnövelt pixelszám azaz felbontás sem okoz problémát, tehát élesebb, színdúsabb videózást - mozizást - eredményez.

A RAM (Random Access Memory) egy írható és olvasható adattároló eszköz, amely csak addig tárolja az adatokat ameddig a számítógép felszültség alatt van. Alapvető eszköz, a számítógép sebességét nagyban befolyásolja. Fő funkciója a CPU által végrehajtandó programok és feldolgozásra váró adatok tárolása. A RAM jóval lassabb, mint a CPU, de ezt cache (gyorsítótár) beépítésével küszöbölik ki (korábbi írásom a CPU-ról ITT olvasható).

A ROM (Read-Only Memory) egy olyan memóriatípus, ami csak olvasható adatokat tartalmaz. Az adatok a felvitel (beégetés) után már nem módosítható, áramtalanításnál sincs adatvesztés. Általában a BIOS és firmware illetve programok beállításainak értékeit tartalmazza. Mivel a ROM lassan olvasható ezért manapság automatikusan a számítógép a jóval gyorsabb RAM-ba másolja az adatait.

Mi a RAM meghatározó paraméterei?

Időről, időre készülnek felmérések, amelyekből kiderül, hogy Magyarországon a legelterjedtebb jelszavak TOP3-as listáján toronymagasan az első az "123456" kombináció, de a "jelszo" és "12345" is elég gyakori. Az elején le kell szögeznem, hogy nincs feltörhetetlen jelszó, és a kiberbűnözök egyre profibbak ezen a területen.

Miért kell bonyolult jelszó?

Az idő kulcsfontosságú azaz, hogy mennyi idő alatt tudják megfejteni a jelszavunkat. Minél bonyolultabb, minél több karakterből áll, annál nehezebb a dolguk, és annál több időt igényel a feltörésük.

Honnan tudom, hogy megfelelő a jelszavam?

Amennyiben a TOP20-as listán megtalálod az általad használt jelszót megállapítható, hogy nem elég bonyolult.

(Forrás: CrySyS)

Különböző oldalakon lehet ellenőrizni a jelszavunk biztonsági szintjét illetve véletlenszerű "generált" jelszót is előállíthatunk (például ITT). Kerüljük az egymást követő (pl.: abc, 123, asd stb.) és az ismétlődő (pl.: aaa, 111, 000) karaktereket.

Milyen jelszót válasszak?

A modern korban már a legtöbb eszköz támogatja a vezeték nélküli internetkapcsolatot, ezáltal egyre több helyen (lakásokban) telepítenek WIFI-s routert (útválasztót) ami a bejövő internetet képes WIFI-n szétosztani. Rengetegfajta útválasztó létezik, vannak speciálisabbak és egyszerűbbek, de az általános beállítás mindenhol megegyezik.

Gyenge a jelerősség? Állandóan megszakad a kapcsolat? Ingadozik a sebesség? Sok egyéb tényezőn kívül, ezeknek a tüneteknek akár egy rosszul beállított router is lehet az okozója.

Kezdjük az elejénél. Sűrűn lakott területen, főleg társasházak és paneleknél jellemző, hogy egyre több lakásban alakítanak ki WIFI hálózatot. Vezeték nélküli mikrohullámú kommunikáció egyik zavaró tényezője lehet, hogyha az adott környéken sok ilyen jelet generáló eszköz van, ugyanis ezek egymást "zavarhatják" ami jelromlást eredményezhet. Vegyük alapul a 2.4 GHz sávot, mivel jelenleg nagyon kevés kütyü támogatja az 5 GHz-et.

Melyik csatornát válasszam?

A 2.4 GHz-es sávon 14 csatornakiosztásból lehet gazdálkodni, a jobbik eset, hogyha a router automatikusan állítja a legkevésbé terheltre, de ez nem feltétlenül jelent eredményjavulást. A környezetünkben, hogyha sokan ugyanazt a csatornát használják, mint mi akkor lényegesen romolhat a jelerősségünk. Érdemes megvizsgálni, hogy melyik csatorna a legkevésbé terhelt - Windowson az inSSIDer programmal, Androidon a WIFI Analyzer nevű applikációval - és kézi beállítással átállítani az útválasztót a legkevesebbet használtra.

Hogyan javítsam a jelerősséget?