Gyakran ismételt kérdések

Korábban már írtam a HDD és SSD-ről, de konkrétan nem fogalmaztam meg, mikor érdemes váltani a régebbi merevlemezről (HDD) az egyre jobban elterjedő SSD-re. Számtalan érv szól a "szilárdtest-meghajtó" (Solid State Drive) mellett, de a lényegesen magasabb árazásuk, még mindig gátat szab a gyors elterjedésnek, bár egyre olcsóbban hozzá lehet jutni egyre nagyobb tárhelyet kínáló eszközökhöz.

Nem megszokott módon először a hátrányokkal kezdem. A HDD-k esetében manapság már minimum 250 GB tárhelyet kínáló típusok érhetőek el, SSD-nél még mindig "csak" 60-120-250 GB-os darabokról beszélhetünk (persze van nagyobb is, de azok már majdnem egy teljes számítógép árába kerülnek). Árazás tekintetében egy GB (gigabájt) kapacitásra levetítve a két fajta tárolóeszközt összehasonlítva lényeges az eltérés, az SSD többszörös áron kínál egy GB tárkapacitást. A másik hátránya - mert szerencsére csak kettő van - az újraírás kapacitása, ami egy SSD esetében korlátozott. Egy márkásabb darabnál több millió ciklusról beszélhetünk, de egy olcsóbb esetében pár százezerről. Egyik eszköznél sincs örök élet, de a szilárdtest-meghajtót lényegesen kevesebbszer írhatjuk újra, mint egy HDD-t.

A hátrányokat olvasva, sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy miért is éri meg akkor SSD-re váltani. Erre egyszerű válaszolni, mivel a HDD-vel szemben rengeteg előnye van:

A CD (Compact Disc) azaz magyarosítva kompakt lemez bemutatása szerintem nem szükséges, hiszen mindenki ismeri, szinte mindenki használta, forradalmasította az adattárolást. Egy lemez durván 120 mm átmérőjű és 1.2 mm vastagságú, összesen körülbelül 700 MB adat tárolására képes. A technológiát már az 1970-es években kidolgozták, de az első hanglemezre 1979-ig várni kellett. 1982-ben került először kereskedelmi forgalomba és bár főleg a hanglemez utódjaként emlegették sikereit inkább adathordozóként érte el.

Kezdetben ténylegesen zeneszámok tárolására alkalmazták. 1985-ben jött a CD-ROM amit csak olvasni lehetett és 1990-ben a CD-RW ami újraírható volt.

A bevezetésével és elterjedésével megjelentek az optikai meghajtók, amelyek lassan alaptartozékává váltak a személyi számítógépeknek. A technika mélységébe nem szeretnék belemenni (mert ez nem egy szakmai blog), egy másfajta jelenségről szeretnék írni. Vajon meddig lesz még kapható CD? Manapság mennyire használt még ez a technika?

Biztos, hogy még messze van az a pont, hogy teljesen megszűnjenek a CD-k, hiszen még a mai napig kaphatóak. Az egy másik kérdés, hogy használatuk mellett már elég kevés indok szól, mivel az alternatív megoldások lényegesen jobb és stabilabb adattárolást tesznek lehetővé. Az internet széleskörű elterjedésével az online tartalmak megjelenésével, egyre jobban szorulnak a háttérbe a kompakt lemezek.

A HDD (hard disk drive) korábbi nevén winchester az adatok tárolására szolgáló eszköz. Az otthoni felhasználásra legelterjedtebb a 2.5" és 3.5" méret. Léteznek külső és belső használatúak, utóbbi a számítógép, notebookba kerül beépítésre, amíg az előbbi hordozható több eszközre könnyen rácsatlakoztatható. A beépíthetőek általában SATA (I, II, III) csatlakozásúak, a hordozhatóak esetében a lassabb USB áll rendelkezésre. Az 5400 vagy 7200 fordulattal pörgő lemezek az olvasófej miatt sérülékenyek.

A HDD modern megfelelője az SSD (Solid State Drive), amelynek technológiája nem tartalmaz mozgó egységet ezért kevésbé sérülékeny. Az adathozzáférés mechanikai olvasófej hiánya miatt egyenletesebb és gyorsabb, mint a merevlemezek esetében és halkabb. Lényegesen drágább a hagyományos HDD-vel szemben, ezért főleg több tároló esetén használják rendszermeghajtónak. Hátránya, hogy korlátozottak az újraírások száma.