Gyakran ismételt kérdések

Manapság már szinte kötelező tartozékává vált a háztartásoknak a router vagy magyar elnevezésén "útválasztó" használata. Egy hálózat kiépítésére vagy az internet megosztására elengedhetetlen egy jól tervezett router használata, aminek biztosítania kell a megfelelő sebességet és lefedettséget. Bár a hagyományos hálózati kábellel a legegyszerűbb a kiépítés, manapság inkább a WIFI került előtérbe, hiszen a vezeték nélküli hálózatnál nem kell kábeleket vezetgetni és ráadásul lényegesen kényelmesebben használhatóak a különböző eszközök, nem beszélve arról, hogy az "okos" mobilok és tabletek csak ezzel a megoldással képesek az otthoni hálózatra kapcsolódni.

Single vagy dual band?

Alapesetben a router 2.4 GHz-en üzemel, amivel az a probléma, hogy manapság rengeteg eszköz szintén ezen a frekvencián kommunikál (pl.: egér). Azonos frekvenciák sajnos zavarják egymást, ami lényeges jelveszteséggel ezáltal sebességcsökkenéssel jár. Ide tartozik a tipikus panelház eset, amikor egymás melletti lakásokban működő WIFI-k elnyomják egymást, ezáltal rontva az optimális lefedettséget. Bár a frekvenciatartományt csatornákra képes osztani (jellemzően 14 db) a router, még így sem garantálható a normális üzem ("MIMO" ezen segíthet).

A 4-es metróvonal átadásával két nagy hazai szolgáltató is bejelentette, hogy a vonalon elérhető lesz a 4G/LTE hálózat is. A hír örömteli, hiszen mint sokszor leírtam, a sebességkülönbség a 4G javára lényegesen jobb, ami már normális mobilinternetes sebességet tesz lehetővé. A Telekom közleményéből kiderül, hogy az M2 és M3 metró vonalán jelenleg is elérhető a leggyorsabb internetet kínáló LTE hálózat, de az M1-es szakaszra is kiépítik és várhatóan áprilistól használható lesz. Az új vonalra nem teljesen egyértelmű, hogy már elérhető vagy elérhető lesz, mindenesetre dolgoznak a fejlesztésen. A Telenor közleményében világosan fogalmaz, azaz március 28-tól használható a 4G a 4-es metró vonalán.

Számtalan pozitív előnye van annak, hogy a föld alatt a tömegközlekedést igénybevevő utasoknak elérhető a Magyarországon kínált leggyorsabb mobilinternet. Az online tartalmak terjedésével a megfelelő internetsebesség elengedhetetlen. Ami elsőre eszembe jutott az a rádiózás élménye, hiszen a hagyományos FM rádió megoldás a föld alatt nem igazán üzemel, viszont az új fejlesztéssel akár interneten is hallgathatjuk kedvenc csatornánkat ráadásul jó minőségben. Jómagam rádió párti vagyok, de az előre beállított YouTube lejátszás is ezáltal zökkenőmentes, főleg azoknak, akik nem szeretnek bíbelődni a zenék átmásolásával.

A 4G azaz a negyedik generációs vezeték nélküli hálózat a harmadik generációs HSDPA utódja. A különbség számottevő a sebesség, vagyis az adatátvitel szempontjából, hiszen a 4G (LTE) elméleti szinten közel 326 Mbit/s sebességre képes. Korábban már írtam a mobilinternetről röviden, ezért most a technikai részével nem foglalkoznék, egy másfajta jelenségről szeretnék írni.

Nehéz hátrányokról beszélni, hiszen hihetetlen gyors netezést tesz lehetővé ez a kapcsolódási forma, ami a mobil, tablet és számítógép esetében is maximális kényelmet biztosít. A sebesség pedig sokat számít és ezt volt szerencsém megtapasztalni, hiszen végre beszereztem egy 4G-re képes okostelefont.

Javarészt Budapesten netezek, és itt lényegében 100%-os a lefedettség, vadászom a szürke zónákat, de eddig még nem találtam olyan pontot, ahol nincs LTE felirat. Persze azt nem állítom, hogy teljes térerővel, de nálam ez nem mérvadó, hiszen így is, úgy is a maximális sebességet kapom (díjcsomagom miatt). A használata mindenképp furcsa, hiszen az oldalak betöltésére nem kell órákat várni, másodpercek alatt megvan, illetve a letöltés is száguld - bár szerintem utóbbi irreleváns, hiszen ki az aki mobilinternet terhére tölt le applikációkat. Nincs akadás, tiszta a jelvétel, ami magával vonz több negatív hatást is, amivel nem számoltam, és szerintem sokan nem számolnak. Utóbbiról szeretnék írni, hogy senkit ne érjen váratlanul.

A megnövekedett sebesség azt jelenti, hogy nagyobb adatforgalmat tudunk generálni. Mint arról korábban írtam, hazánkban főleg adatcsomagokat lehet vásárolni (előfizetni), tehát bizonyos adatmennyiséget tudunk egy hónapban felhasználni, ha a keretet túllépjük, a szolgáltatók drasztikusan csökkentik a sávszélességet, azaz az LTE pozitív hatásai már nem érvényesülhetnek.

Korábban a "hagyományos internetelérésre" körülbelül 250 MB (megabájt) adatfogalmat használtam, nem vagyok nagyétkű böngészés és navigációra használom főként az internetet (és persze Viber). Bevallom őszintén nem számoltam az LTE által nyújtott sebességgyarapodással, vagyis azzal, hogy megváltoznak az internetezési szokásaim. Utóbbi nagyon fontos, hiszen nem csak én járhatok így, tehát a módosult szokások lényegesen befolyásolják az adatforgalmat, azaz a költségeket.

Mi az összefüggés?

A mai bejegyzésben egy társadalmi jelenségről - szerintem problémáról - szeretnék írni. Minden szülőnek más az elképzelése arról, hogy mikor illetve milyen típusú mobiltelefont kell/érdemes vásárolni a gyermekének, annyi bizonyos, hogy egyesek nagyon rosszul kalkulálják az okosmobilok hatását.

Mikor én még fiatal voltam - no nem mintha most annyira idős lennék - a tizenéveseknek nem volt telefonjuk, "okos" funkciókról nem is álmodozhattunk. Persze nem szeretnék álszent lenni, vágytam én rá fiatalon is, de az akkori butafonok az SMS és híváson kívül egy-egy hamar megunható játékot nyújtottak csak. Internetről, chat applikációkról, facebookról még álmodozni se tudtunk, hiszen ezek nem voltak.

Megváltozott a világ, fejlődünk, halad a technika - gondolom ez mindenkinek feltűnt. A tizenévesek (8-14 éves kor) már "okos" telefonnal járkálnak, állandóan nyomkodják a figyelmük egy meghatározó részét elveszi/elvonja a modernkor vívmánya. Nehéz kérdés egy szülőnek, hogy milyen készüléket adjon a gyerekének, hiszen valamilyet adni kell, hogy elérhető legyen. Utóbbival szerintem nincs is semmi probléma, mivel nem rossz dolog, hogy a gyerek bármikor elérhető - rosszabb esetben ellenőrizhető.

Nem szabad azt a fajta társadalmi jelenséget sem elfelejteni, hogy a gyerekek között kiközösítésre kerülhet, akinek nincs okostelefonja, facebook fiókja. A szülői szerep ezen a téren nagyon fontos, mivel az internet ezáltal a facebook is nem gyerekeknek való terület. A kontroll kell és szükséges ahhoz, hogy elkerülhető legyen a gyerekek fejlődését negatívan befolyásoló tényezők.

Egy kis kitekintés után, nézzük konkrétan az általános iskolásokat (6-14 éves kor). Alatta butaság lenne bármilyen jelenségről beszélni (ovis mobillal???) felette meg már természetes a megléte. Konkrét területet vizsgálva is érdemes két csoportot alkotni, felsős és alsós szemszögből. Lehet rosszul gondolom, de az alsós réteg a relatív könnyebb okosmobil vásárlása szempontjából (6-10 éves kor). Miért?

Rengeteg érvet és ellenérvet lehet felsorolni a különböző felhőszolgáltatásokkal kapcsolatban. Használatuk vitathatatlanul kényelmes megoldást kínál a különböző adataink tárolására, de a véges kapacitás illetve a költséges tárhely bővítés nagyban korlátozza a felhasználhatóságot. Biztonsággal nincs probléma, tehát nem kell félni, hogy a legféltettebb családi képeinket valaki megkaparintja, de az alacsony internetes sávszélesség komoly problémát okozhat.

Mi szól a használata mellett?

A felhőszolgáltatás egy virtuális adattár, azaz fizikailag nem kell magunkkal hordozni a különböző adattároló eszközöket és az adatainkat számtalan internetkapcsolattal rendelkező eszközön megtekinthetjük, bővíthetjük, szerkeszthetjük. Lopás, elemi kár, törés nem befolyásolja az adataink meglétét, azaz biztonságba tudhatjuk őket (pl.: családi fotók, fontosabb dokumentumok, stb.).