Gyakran ismételt kérdések

Relatív már elég sok mindent érintettem a Word szövegszerkesztő programmal kapcsolatban, az alapszerkesztéshez majdnem elegendő, viszont egy normálisan kinéző és formázott dokumentumhoz szükséges még a "Lap elrendezés" menüpont egyes részeinek ismertetése. Eddig bemutatásra kerültek az alapok, stílusok, táblázatkészítés és "élőfej és élőláb" főbeállításai.

A "lap elrendezés" menüpontban beállíthatjuk a margókat, a tájolást, méreteket és hasábokat, de akár színezhetjük az oldalakat illetve vízjellel láthatjuk el. A "behúzás" és "térköz" használata elengedhetetlen egy normálisan formázott dokumentumnál, mivel alapesetben a szövegek közötti távolságot nem enterrel, hanem a "térköz" opcióval kell módosítani illetve a behúzásokat nem space vagy tab-al, hanem a "behúzás" opcióval. Utóbbinak fontos szerepe van abban, hogy az esetleges átmentésnél az eredeti formázás megmaradjon, mivel ellenkező esetben a szövegtördelés széteshet.

Előzőhéten az alapokkal foglalkoztam, a cikksorozatot folytatva a mai bejegyzésben a stílusokat fogom ismertetni a szokásos egyszerű és érthető leírással.

Többoldalas dokumentumnál problémás lehet a direktformázás, többfajta bekezdés, betűméret, betűtípus, színhasználatot észben tartani nehézkes és ebben az esetben a formátummásoló használata sem optimális. Ezekre az esetekre jön jól a stílusok beállítása, ahol egy-egy adott szövegrészhez külön stílusokat állíthatunk be, amelyeket utána könnyen aktiválhatunk. Ennek az egységes és jól követhető kinézet miatt is fontos szerepe van.

Példa:

1. A dokumentumban szereplő főcímeket szeretnénk, hogy mindig 20-as betűmérettel, középre igazítva és kiemelve legyen megjelenítve, sötétkék színnel. Stílus használatnál a példa szerint létre kell hozni egy stílust, amelynek tetszőleges nevet adunk (pl.: Főcím), az általunk fontos paramétereket beállítva máris használható, azaz új bejegyzésnél csak a "Főcím" stílusra kell rákattintani.
2. A dokumentumban szereplő idézeteket szeretnénk, ha mindig dőlt betűstílussal, 12-es mérettel és szürkés színnel jelenne meg. Ebben az esetben is létre kell hozni egy új stílust, amelyben rögzítjük a paramétereket, és innentől minden bekezdésnél csak az általunk beállított stílust kell aktiválnunk.

Előre definiált stílusokból is választhatunk (pl.: Normál, Címsor 1, Címsor 2, stb.), de érdemes saját magunknak beállítani az általunk használt részeket.

Új stílust az apró nyíl alatt [1] lenyíló menüben alul az "új stílus" gombra [2] ráklikkelve hozhatunk létre.

A legtöbbet használt, ezáltal a legelterjedtebb szövegszerkesztő program a Microsoft Word valamely változata. Mivel használata az üzleti és a magánéletben is fontos ezért elindítok egy cikksorozatot, gyorstalpalót az alap és néhány fontosabb funkcióval kapcsolatban. Minden vasárnap fog megjelenni egy rövid ismeretterjesztő írás, a témák darabszámát tekintve - igénytől függően - a felmerülő kérdések függvényében változó, ezért konkrétan még nem tudom meghatározni. A szakzsargont továbbra is nélkülözni fogom, egyszerűen és érthetően fogom bemutatni a funkciókat.

A képi bemutatások a Microsoft Office Word 2007-es verziójával fog történni, remélem segítséget tudok majd nyújtani, az egyszerű elsajátításban, megértésben.

Alapok:

Az alap szövegszerkesztéshez elengedhetetlen néhány funkció ismerete. A mai bejegyzésben ezeket ismertetem: betűtípus, betűméret, betűszín, formázás, bekezdés illetve szövegelhelyezés.

Betűtípus [2]: Szerencsére a kreativitás és a dizájn szempontjából fontos számtalan betűtípus közül választhatunk. Használatánál kétfajta opcióra kell figyelnünk.

1. Kijelölés nélkül a legördülő menüből választunk betűtípust, ez esetben a kurzor helyétől változik a betűtípus, az addig leírtakat nem változtatja.
2. Adott tartalom, vagy a már leírt szövegrész módosításához ki kell jelölni a módosítani kívánt szakaszt és ezután a legördülő menüből választhatunk betűtípust.

Fontos: Figyeljünk arra oda, hogy egyes típusok az ékezetes karaktereket nem támogatja (főleg az "ő"; "ű"; "ó"; "ú" karaktereket), azaz ilyenkor a szövegrészt módosítja, de az ékezeteket nem, ami elég ronda megjelenést eredményezhet.

Pl.: