Gyakran ismételt kérdések

Az okostelefonok egyik előnye egyben nagy hátránya is, hiszen a sokrétű felhasználás egyik alapköve a folyamatos internetkapcsolat. Mint arról korábban írtam (ITT olvasható), Magyarországon a mobilszolgáltatóknál adatmennyiséget lehet vásárolni, azaz egy bizonyos adatfogalom után pluszdíj kerülhet felszámításra vagy a sebességet korlátozhatják - ami által szinte használhatatlanná válik az internetelérés. Érdemes jól gazdálkodni az adatokkal, az automatikus szinkronizáció, böngészés és e-mailezés gyorsan felemésztheti az internetkeretet.

A legegyszerűbb megoldás, hogyha mindig törekszünk arra, hogyha van elérhető WIFI hálózat kapcsolódunk rá (persze csak ha van hozzá engedélyünk). Ezzel elkerülhető rengeteg felesleges adatkommunikáció a mobilinternet terhére. Rengeteget spórolhatunk, hogyha kikapcsoljuk az automatikus szinkronizációt, bár ilyenkor a rendszer nem frissít több funkciót, ilyen például az e-mail, de ezt kézi indítással aktiválhatjuk.

Kerüljük a nagy adatforgalmat generáló applikációkat, legalábbis mobilinternet használatakor (pl.: skype) és videó telefonálni se ilyenkor kezdjünk. Telepítéseket és frissítéseket szigorúan tiltsuk le (erre lehetőség van az applikációk beállításánál), rengeteg helyen aktiválható, hogy csak WIFI-n legyen lehetőség ezekre.

Alapvetően egy okostelefon alaprendszere is bizonyos mennyiségű forgalmat generál, de ezzel kalkulálni kell, mivel letiltani szinte lehetetlen.

Az interneten történő szörfölésről nem minden esetben szeretnénk, hogy mentés készüljön, azaz más is megtekinthesse, hogy milyen oldalakat néztünk meg. Az előzmények menüpontban minden általunk megnyitott weboldal megtekinthető, ami sokszor hasznos, de érdemes megjegyezni, hogy hogyan kerülhető meg ez a funkció. A direkt törlés feltűnő lehet, ami magyarázkodásra kényszeríthet minket, a legjobb taktika, hogyha a böngészőnk semmit se ment.

Ajándékkeresésről legfőképpen sem szeretnénk, ha bizonyíték maradna, de a munkahelyen az interneten eltöltött időt sem nézik jó szemmel a munkáltatók. Titkolózni nem szép, de a böngészők lehetőséget adnak arra, hogy teljes inkognitóban internetezzünk.

Chrome-ban "inkognitóablak" Frirefox-ban "privát ablak" néven érhető el a teljes anonimitás.

Miért jó a privát böngészés?

Érdekes kérdésbe futottam a napokban, amelyre a választ elsőre én sem tudtam. A facebookos üzenetek törése nem éppen egyértelmű, hiszen az elvárt helyen csak egy "archiválás" rész található, és sokan beleeshetnek abba a hibába, hogy "csak" ezt használják, aminek egy káosz lehet a következménye.

Optimálisan a bejövő üzeneteknél "csak" az aktív elemeket hagyjuk meg, a többit szortírozzuk aszerint, hogy szükség lesz-e még rá vagy teljesen fölösleges. Utóbbit törölni, amíg az előbbit archiválni érdemes.

Mindig megpróbálom a cikkeim elkészítésénél a költséghatékonyságot szemelőt tartani. A különböző navigáló, útvonaltervező programok esetében is érdemes az ingyenes lehetőségeket keresni, hiszen manapság már rengeteg applikáció érhető el a különböző okostelefonokra és táblagépekre, ráadásul relatív pontosan működnek.

Régebben még komoly összegeket kellett fizetni egy-egy PNA (Personal Navigation Assistant) készülékért, amelyek ráadásul másra nem voltak használhatóak és a térképszoftver frissítése is komoly pénzösszegekbe került és még mindig kerülnek. Bár vitathatatlanul sokkal pontosabb navigációra képesek, de még a TMC (Traffic Message Channel) meglétével is, könnyen dugóba kerülhettünk.

A rivális ingyenes navigálást kínáló alkalmazások rengeteg típusú készülékre elérhetőek, ráadásul számtalan többletfunkciókkal rendelkeznek. A közösségi információk gyűjtésével egy lényegesen reálisabb képet láthatunk a forgalom aktuális helyzetéről, mint egy TMC vevővel ellátott PNA esetében. Az előnyök mellett természetesen hátrányokkal is kell számolni, hiszen egy aktív GPS plusz általában erős fényerőre állított kijelző az akkut erősen igénybe veszi, ráadásul a szoftverek sajátossága, hogy mobilinterneten töltik le az aktuális térképrészletet és forgalmi információt.

Három elterjedt applikációt szeretnék bemutatni, amelyek használata sok bosszússágtól kímélheti meg az utazni vágyókat.

A fejlődő technika révén az okosmobilok elterjedésével megnőtt az igény a különböző sávszélességű internetkapcsolatra. A három nagy hazai szolgáltató kínálatában egyaránt megtalálható különböző csomagok, amelyek egy fix adatmennyiséget tartalmaznak. A verseny erősnek mondható a szolgáltatás színvonala és az árazás tekintetében is.

A mobilinternetnél nem sebességet vásároljuk meg, hanem az adatmennyiséget és ez lényegesen megkülönbözteti a vezetékes hálózatokhoz képest akárcsak a lefedettség.

A GPRS-től a 4G-ig hosszú út vezetett, és a kezdetben alig 53 kbit/s sebesség mára akár 326 Mbit/s is lehet, legalábbis maximális névértéket tekintve. Ez a különbség számadatokkal alátámasztva a 4G más néven LTE majdnem 6300-szor gyorsabb sebességet jelent. Persze a valóság nem ennyire egyértelmű, mivel a leggyorsabb internetet kínáló Telenor is csak 150 Mbit/s értéket határoz meg, de a különbség még így is jelentős.

A csúcshálózat, azaz a 4G technológia területén csak a Telenor és a Telekom versenyez és fejleszt, jelenleg főleg a nagyobb városokban érhető el.

A fő kihívást és egyben a problémát a lefedettség jelenti, mivel nem megfelelő jelerősség esetén csak a lassabb internetkapcsolat érhető el, aminek a használat során egyértelmű jelei vannak - percek telnek egy-egy oldal betöltésénél. Ezen a területen vezet a Vodafone, mivel leírása alapján Magyarországon 98.3%-os a 3G hálózat lefedettsége.

GPRS - EDGE - 3G - HSUPA - HSDPA - HSPA+ - 4G (LTE)

A felállás nem feltétlenül ennyire egyszerű, mivel a mobilkészülék minden esetben a legjobb, leggyorsabbra próbál felcsatlakozni az adott lehetőségeken belül, de gyakran csak az EDGE érhető el, ami az alap internetezéshez lassú, időigényes megvárni mire betölt egy weboldalt. A GPRS szinte mindenhol elérhető, még akár pincékben is, de a teljesítménye egy mai okostelefonhoz kevés, szinte használhatatlan.