Gyakran ismételt kérdések

A napokban gondolkodtam el azon, hogy vajon Magyarországon mennyit telefonálunk, de pontos adat nélkül nehéz lett volna erről egy érdekes cikket készíteni. Teljesen véletlenül tegnap a Telekom sajtóközleménye pont erről szólt, illetve a GSM 20. évfordulójáról. Mivel szerintem keveset tudunk erről a területről, ezért a mai bejegyzésben a telefonos szokásainkról fogok írni.

Korábban a táskaméretű telefonok több mint 4 kg-os tömegüket nem mondanám mobiltelefonnak, inkább egy jó edzőtársnak. Magyarországon 1989. december 4-én a Westel Rádiótelefon Kft. megalakulásával kezdődött el a rádiótelefon szolgáltatás, amely eredetileg 450 MHz frekvenciatartományra volt tervezve NMT (Nordic Mobile Telephony) rendszerre.

A digitális alapokon nyugvó GSM rendszer bevezetése elsőként a Pannon GSM nevéhez fűződik 1994. március 26-án indult el, a Westel 900 kicsit lemaradva március 31-én vezette be. Az analóg NMT 450-hez képest a GSM jobb minőségű beszédkódolást, nagyobb hálózati kapacitást és világméretű roming lehetőségét biztosított.

20 éves a GSM és az eltelt idő alatt rengeteget változott a felhasználása, a szokásaink is módosultak, hétköznapi kellékké vált a mobiltelefon, aminek a táskaméret elhagyásához nagymértékben hozzájárult a GSM bevezetése.

Mennyit beszéltünk az elmúlt 20 évben?

A címben szereplő kérdésre a válasz, hogy egyáltalán semmi. Ezzel rövidre is zárhatnám a témát, de azért nem ennyire egyszerű a helyzet. Minden fejlett kütyünél előfordulhat hibás termék, ez a gyártás illetve tömeggyártás egyik velejáró tényezője. A megfelelő minőségellenőrzés sem nyújt 100%-os biztonságot, ezért bárki belefuthat egy nem jól működő "hibás" készülékbe. A "kis" és "nagy" gyártók között nem csak az árcédula a különbség, minőségbeli eltérés is észlelhető, aminek a saját gyártósor megléte illetve a bérgyártás az egyik okozója. A "nagyobbak" megtehetik, hogy saját tervezésű házat készítenek, amíg a "kisebbek" egy már létezőt használnak általában.

Manapság a noname kifejezés összeforrt a kisgyártókkal tévesen, ugyanis nem egyenlő a kettő.

Mi a kisgyártó és a noname közötti különbség?

Hazai viszonyokat nézve, a kis és nagy gyártók alatt értem a magyar székhelyű cégeket, legalábbis amelyeknek van magyarországi "hivatalos" képviselete. A noname ezzel ellentétben többségében ázsiai országból érkező "ismeretlen" márkájú készülék, amelynek nincs magyar képviselete.

Noname és a problémák: