Gyakran ismételt kérdések

Manapság már szinte kötelező tartozékává vált a háztartásoknak a router vagy magyar elnevezésén "útválasztó" használata. Egy hálózat kiépítésére vagy az internet megosztására elengedhetetlen egy jól tervezett router használata, aminek biztosítania kell a megfelelő sebességet és lefedettséget. Bár a hagyományos hálózati kábellel a legegyszerűbb a kiépítés, manapság inkább a WIFI került előtérbe, hiszen a vezeték nélküli hálózatnál nem kell kábeleket vezetgetni és ráadásul lényegesen kényelmesebben használhatóak a különböző eszközök, nem beszélve arról, hogy az "okos" mobilok és tabletek csak ezzel a megoldással képesek az otthoni hálózatra kapcsolódni.

Single vagy dual band?

Alapesetben a router 2.4 GHz-en üzemel, amivel az a probléma, hogy manapság rengeteg eszköz szintén ezen a frekvencián kommunikál (pl.: egér). Azonos frekvenciák sajnos zavarják egymást, ami lényeges jelveszteséggel ezáltal sebességcsökkenéssel jár. Ide tartozik a tipikus panelház eset, amikor egymás melletti lakásokban működő WIFI-k elnyomják egymást, ezáltal rontva az optimális lefedettséget. Bár a frekvenciatartományt csatornákra képes osztani (jellemzően 14 db) a router, még így sem garantálható a normális üzem ("MIMO" ezen segíthet).

A mindenki által szeretett és használt Word helyesírás ellenőrzője inkább vicces, mintsem hasznos. Hamis illúziót kelt, hiszen a felhasználó azt hiheti, hogy a helyesírási hibákat megfelelően javítja, de a valóság mást mutat. Alapvető hibákat nem jelez, viszont helyes leírásokat rendre aláhúz és hibásnak jelöl, ez egy baráti levélnél még belefér, de egy komoly üzleti levélnél illetve fontos dokumentumnál hatalmas probléma. Mondanom sem kell, hogy nekem, mint bloggernek is rengeteg fejfájást okoz, mivel a kütyüs "szakzsargont" nem ismeri, viszont a betűkihagyásokat rendre nem jelzi, ami kellemetlen, hiszen az olvasók jogosan várják el a helyes leírást.

Milyen megoldás létezik?

A helyesírási hibák kiszűrésére kell egy alapképzés, hogy legalább érezzük, valami nem stimmel. A Word hibás jelzése nem feltétlenül pontos, ezért érdemes ellenőrizni. Jómagam az MTA helyesírás ellenőrzőjét használom, amellyel bár csak egy-egy szót ellenőrizhetünk, mégis kiváló segítséget nyújt. Hivatalosan a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete készítette a weboldalt és számtalan segítséget nyújt. Egy-egy szóról eldönthetjük, hogy külön vagy egybe kell-e írni, megállapíthatjuk, hogy a szavunk helyes vagy helytelen, de névkereső és elválasztás funkciója is van.

Kétségtelen tény, hogy az elektronikus világ fejlődik, és ebbe beletartozik az e-könyvolvasó is. A hagyományos könyvek és az e-bookokat összehasonlítani szerintem könnyű, de a kérdés továbbra is az, hogy megéri-e váltani, érdemes-e beruházni egy új technikai eszközre. Összeszedtem néhány érvet és ellenérvet az e-könyvolvasókkal szemben.

A könyv megfogható, lapozható, van egy kultusza, szokások társulnak az olvasásuk mellé, ellenben sok helyet foglalnak illetve drágábbak, mint az elektronikus változat. Az e-bookok könnyűek, mobilisek, akár több száz könyv elfér egy modellben, viszont a hosszú üzemidő dacára energiát igényelnek, ráadásul egy teljesen más érzést generálnak, mint a hagyományos társuk és az a tény sem elhanyagolható, hogy valamilyen szinten kell hozzá egyfajta hozzáértés a számítástechnikához.

A két érzés nem ugyanaz, olyasmi mint az elektromos cigi és rendes cigi viszonya - persze ez egy eléggé lesarkított példa. Az igazi könyvszeretőket átszoktatni az elektronikus változatra nem mondom, hogy lehetetlen, de azért nem könnyű feladat. A könyvek jól mutatnak a polcon, többkötetes kiadásnál gyűjthetőek és a polcról bármikor leemelhetőek, az e-könyv ugyanezt az élményt nem tudja biztosítani, ráadásul a hagyományos lapozás hiánya kifejezetten negatív élményt kelt.

Az e-könyvolvasók mellett szól a sokrétű felhasználás, azaz a hagyományos értelembevett könyvolvasó mellett számtalan hasznos lehetőséget kínál, hiszen egyéb tartalmakat is képes megjeleníteni legyen szó újságról vagy egy tanulmányról, a lényeg a digitális kialakítás. A pozitívumok mellé sorolnám a több könyv egyidejű tárolását is (akár több százról is beszélhetünk), bár ezt az igazi könyvszeretők erősen vitatják.

A mai bejegyzésben egy társadalmi jelenségről - szerintem problémáról - szeretnék írni. Minden szülőnek más az elképzelése arról, hogy mikor illetve milyen típusú mobiltelefont kell/érdemes vásárolni a gyermekének, annyi bizonyos, hogy egyesek nagyon rosszul kalkulálják az okosmobilok hatását.

Mikor én még fiatal voltam - no nem mintha most annyira idős lennék - a tizenéveseknek nem volt telefonjuk, "okos" funkciókról nem is álmodozhattunk. Persze nem szeretnék álszent lenni, vágytam én rá fiatalon is, de az akkori butafonok az SMS és híváson kívül egy-egy hamar megunható játékot nyújtottak csak. Internetről, chat applikációkról, facebookról még álmodozni se tudtunk, hiszen ezek nem voltak.

Megváltozott a világ, fejlődünk, halad a technika - gondolom ez mindenkinek feltűnt. A tizenévesek (8-14 éves kor) már "okos" telefonnal járkálnak, állandóan nyomkodják a figyelmük egy meghatározó részét elveszi/elvonja a modernkor vívmánya. Nehéz kérdés egy szülőnek, hogy milyen készüléket adjon a gyerekének, hiszen valamilyet adni kell, hogy elérhető legyen. Utóbbival szerintem nincs is semmi probléma, mivel nem rossz dolog, hogy a gyerek bármikor elérhető - rosszabb esetben ellenőrizhető.

Nem szabad azt a fajta társadalmi jelenséget sem elfelejteni, hogy a gyerekek között kiközösítésre kerülhet, akinek nincs okostelefonja, facebook fiókja. A szülői szerep ezen a téren nagyon fontos, mivel az internet ezáltal a facebook is nem gyerekeknek való terület. A kontroll kell és szükséges ahhoz, hogy elkerülhető legyen a gyerekek fejlődését negatívan befolyásoló tényezők.

Egy kis kitekintés után, nézzük konkrétan az általános iskolásokat (6-14 éves kor). Alatta butaság lenne bármilyen jelenségről beszélni (ovis mobillal???) felette meg már természetes a megléte. Konkrét területet vizsgálva is érdemes két csoportot alkotni, felsős és alsós szemszögből. Lehet rosszul gondolom, de az alsós réteg a relatív könnyebb okosmobil vásárlása szempontjából (6-10 éves kor). Miért?

Normális videoszerkesztő programot találni nem egyszerű, főleg olyat, amellyel egy kezdő is könnyedén elboldogul. Profi programokból nincs hiány, de ezek többnyire angol nyelvűek és használatukhoz szükséges egy alaptudás a vágás és animációk területén, ráadásul egy-egy licencért horribilis összegeket kérnek el a gyártók. Többnyire egy átlagos felhasználónak nincs szüksége profi programra, a családi videók szerkesztéséhez illetve YouTube-ra szánt tartalmakhoz elég egy egyszerű videoszerkesztő program is.

Létezik egy kevésbé ismert szerkesztő program, amely ingyenes, magyar nyelvű és még a használata is egyszerű - kezdőknek kifejezetten ajánlott. A Movie Maker a Microsoft terméke és Windows operációs rendszer alatt érhető el (WIN7, WIN8, WIN 8.1). A következőkben felületesen bemutatom a program egyes tulajdonságait.

Nagy előnye, hogy a profi programokkal ellentétben a Movie Maker relatív gyenge hardveres tulajdonságokkal rendelkező számítógépen is futtatható - bár gyengébb számítógépnél a feldolgozás és az utasítás végrehajtás lényegesen lassulhat. Minimális rendszerkövetelménynek 1.6 GHz-es Pentium 4 processzor, 1 GB RAM, DirectX 9.0c és Shader Model 2 támogató grafikus kártya van meghatározva - de érdemes ennél erősebb specifikációjú gépet használni.